Az uniós intézmények jogköreinek tisztázásával demokratikusabbá válik az EU

Négy évvel ezelőtt lépett hatályba a Lisszaboni Szerződés, amely komoly változásokat hozott az Európai Unió jogrendjében. A szerződés révén egyrészről az Európai Parlament a Tanáccsal egyenrangú társjogalkotó szervvé vált, másrészről a Parlament szerepe az Európai Bizottsággal szemben is felértékelődött. A Parlament és a Tanács, a két európai jogalkotó, nem tud önmagában minden egyes részletkérdéssel foglalkozni. A Parlamentnek azonban kiterjedt ellenőrzési jogosítványokkal kell rendelkeznie az Európai Bizottságra átruházott hatáskörök tekintetében.
 
Az új jogi rendszer rendkívül kiterjedt hatáskört biztosít a Parlament számára. Világossá kell tennünk a többi uniós intézmény számára, hogy az EP határozottan kiáll a jogai mellett, és ragaszkodik az ellenőrzés megtartásához. Ez azt jelenti, hogy a polgárok által közvetlenül választott képviselők mostantól a Parlament és a jogalkotás erejénél fogva tudják ellenőrizni és megvétózni azokat a végrehajtási határozatokat és döntéseket, amelyeket az Európai Bizottság hoz.
 
"Saját kezdeményezésű jelentésem tulajdonképpen egy segédkönyv a képviselőknek a polgárok érdekeinek érvényesítéséhez" – emelte ki Szájer József, a néppárti frakció jogalkotásért felelős alelnöke a jelentés elfogadását követően.
 
A fideszes EP-képviselő szerint a jelentések elfogadásával határozott lépést tettünk az unió demokratikus deficitjének megszüntetéséért. Ehhez természetesen az uniós intézmények közötti további fokozott együttműködésre van szükség.