Emléknyilatkozat a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján

Pár napja a Magyar Országgyűlés régi adósságát rótta le, amikor a kárpát-medencei magyarok számára lehetővé tette, hogy – szülőföldjükön boldogulva – visszaszerezhessék magyar állampolgárságukat. Az Európai Unióban az újraegyesülési folyamat, ha lassan is, de évek óta tart: a schengeni övezet kiterjesztésével például az anyaországi, felvidéki, burgenlandi és muravidéki magyarok már szabadon, határok nélkül közlekedhetnek és építhetik újjá egykor szétszakított közösségeiket. Hamarosan a mintegy másfél milliós erdélyi magyarság is élvezheti e schengeni vívmányokat.

Itt, az Európai Parlamentben a magyarországi, felvidéki és erdélyi magyar képviselők már évek óta közösen képviselik nemzeti érdekeinket. Közösen dolgozunk azért, hogy mindezekben az előnyökben és jogosítványokban a délvidéki s kárpátaljai magyarok is mihamarabb részesüljenek. Közösen dolgozunk egy olyan Európai Unióért, amelyben a nemzeti közösségek anyanyelvhasználata és kisebbségi jogainak biztosítása megkérdőjelezhetetlen. S közösen emeljük fel szavunkat akkor, ha ezeket az elidegeníthetetlen jogokat – Trianon máig ható súlyos örökségeként – a szomszédos országok nacionalista politikusai csorbítani próbálják.

Hisszük, hogy a közös érdekérvényesítés lehetősége, a térség további integrációja, a határok leomlása lehetőséget nyújthatnak Trianon sebeinek kezelésében. Valljuk, hogy a környező nemzetekkel való békés együttélés és a közös gyarapodás záloga az egyének és közösségek szabadság- és kisebbségi jogainak tisztelete és érvényesítése, a szabad identitásválasztás és az anyanyelvhasználat biztosítása. A Trianon ütötte sebekre az e jogokat tiszteletben tartó és tartató Európai Unió jelentheti a gyógyírt.

Brüsszel, 2010. június 4.

Bauer Edit             Szájer József            Tőkés László