Európai Néppárt

szajer_tv_tom_6916

„Magyarországnak köszönhető, hogy még nincs kötelező kvóta”

2018. 04. 15.

Európa válságban van, komoly nehézségekkel küszködik, a legnagyobb probléma pedig, hogy elszivárgott a polgárok integrációba vetett bizalma – mondta lapunknak Szájer József

Szalai Laura – Magyar Hírlap – 2018.04.04.

Meggyőződésem, hogy ha az Orbán-kormány marad hatalmon, képes lesz és meg akarja akadályozni a kötelező kvótát – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Szájer József. A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint ha egy fair, méltó körülmények közt megtartható miniszterelnök-jelölti vitára lehetne számítani, akkor annak lenne helye a kampányban, de most nem ilyen a helyzet.

 

– Milyen visszhangja van a magyar választási kampánynak az EP-ben, azaz az Európai Parlamentben?

– Európának rengeteg zűrös ügye van pillanatnyilag, így leginkább azokkal van elfoglalva. Emiatt a korábbinál kisebb figyelem övezi a magyar választási kampányt. Ugyanakkor tény, hogy Brüsszel igyekszik beszállni a kampányba. Ezt bizonyítja, hogy a Magyarországról szóló különjelentéssel az EP négy – a LIBE, az alkotmányügyi, a nőjogi, valamint a költségvetés-ellenőrzési – bizottsága is foglalkozott, és mindenhol durva, támadó megállapításokat tettek a magyar helyzettel kapcsolatban. A hazánk elleni támadások valójában egyetlen okra vezethetők vissza: arra, hogy mi ellenezzük a tömeges bevándorlást.
– Nem kap kritikát néppárti frakciótársaitól amiatt, hogy a kormánypártok kizárólag a bevándorlásról beszélnek a kampányban?

– A bevándorlás kérdését illetően az Európai Néppárton belül is zajlik egy küzdelem, és mi, akik migrációellenes álláspontot képviselünk, egyelőre kisebbségben vagyunk. Teljesen érthető, hogy egyes vezetők, például német és olasz politikusok támogatják a kvótát, hiszen ők a saját választóikat képviselik, akik azt szeretnék, hogy csökkenjen a bevándorlók száma a saját országukban. Nekünk elsősorban azok a kelet- és közép-európai országok – ezen belül is a visegrádiak – a szövetségeseink, ahol korábban sem volt jelentős bevándorlás, és a jövőben sem akarnak migrációt. Ezek az országok mind azt gondolják, felelőtlenség, hogy Európa nem képes, sőt sokak szerint nem is akarja megvédeni a határait, és a bevándorlók szétosztásával igyekszik megoldani azokat a problémákat, amelyeket magának okozott. Valamennyi brüsszeli támadásnak ez a kiindulópontja, ezért akarják csökkenteni a nekünk járó költségvetési támogatásokat, és leváltani a magyar kormányt, amely keresztbe fekszik ezeknek az elképzeléseknek.
– Ez már a második választás, amikor nincs konkrét programja a Fidesznek. Míg 2014-ben az elhíresült „folytatjuk” volt, most a bevándorlásra fűznek fel mindent. Elégnek bizonyul ez?
– Minden azon múlik, sikerül-e megakadályozni, hogy hazánkat is elérje a bevándorlás. Ha ugyanis ez megtörténik, megszűnnek az eddigi életlehetőségeink, és akkor már hiába beszélünk arról, hogy magasabb nyugdíjakat akarunk, vagy tovább akarjuk bővíteni az otthonteremtési programokat. Az, hogy a Fidesz–KDNP mit akar a jövőben elérni, azt gondolom, az elmúlt nyolc év alapján a választópolgárok számára evidens. Egy munkaalapú társadalmat szeretnénk, amelyben lehetőleg dolgozhasson mindenki, aki akar. Már mostanra sikerült jelentős eredményt elérnünk, hiszen karnyújtásnyira vagyunk a teljes foglalkoztatottságtól, ami 2010-ben még messze nem így volt. Akkor tizenkét-tizenhárom százalékos munkanélküliség volt, ma Európában nálunk a negyedik legalacsonyabb, négy százalék alatti. Szeretnénk folytatni a családok támogatását is, a nyugdíjasoknak pedig – a gazdasági növekedés eredményétől függően – biztosítani kívánjuk a rendszeres nyugdíjemelést és -prémiumot. A sort folytathatnám a rengeteg beruházással, amellyel újjáépítettük az országot. Az már viszont kétséges, hogy kormányra kerülés esetén mit tenne mondjuk az MSZP, amelynek olyan lehetetlen javaslatai vannak, mint a munkavégzés nélkül, mindenkinek járó alapjövedelem bevezetése.
– A kampányban is sokszor szó esik arról, hogy júniusban lesz döntés a kvótáról. Van annak realitása, hogy egyetlen bevándorlót se kelljen Magyarországnak hosszú távon befogadnia?

– A kvóta ötlete három éve merült fel Brüsszelben, azóta az EB, vagyis az Európai Bizottság és az EP körömszakadtáig ragaszkodik ahhoz, hogy a kontinens területére érkező bevándorlókat kötelezően osszuk szét. Először azt mondták, hogy ez csak ideiglenes megoldás lesz, és nem kell megijedni, csupán néhány ezer főről van szó. Most viszont már ott tartunk, hogy a bolgár elnökségi javaslat alapján hazánknak első körben tízezer embert kellene befogadnia. Az, hogy a kötelező kvóta eddig nem lépett életbe, kizárólag Magyarországnak és annak köszönhető, hogy szövetségeseket tudtunk találni. Tény, hogy egyelőre nem győztünk, de legalább el tudtuk húzni az ügyet. Most az a célja az uniónak, hogy még a jövőre esedékes EP-választás előtt jussunk dűlőre ebben a kérdésben. Meggyőződésem, hogy ha az Orbán-kormány marad hatalmon, képes lesz megakadályozni, és meg is akarja akadályozni a kötelező kvótát. Ezzel szemben az ellenzéki pártok nem akarják, és nem is alkalmasak arra, hogy ezt meggátolják.
– Vita folyik az ENSZ migrációs javaslatáról is, amely bár nem lesz kötelező erejű, a kormány szerint előbb-utóbb hivatkozási alappá válhat a jogban. Van erre esély?

– Ha megnézzük az Európában működő emberi jogi bíróságokat, akár az EU, akár az Európa Tanács bíróságát, láthatjuk, hogy sorra hozzák a menekültek jogaira hivatkozó ítéleteket. Ha még egy hivatalos ENSZ-dokumentum is hivatkozási alappá válik, akkor a benne foglalt cél, miszerint a migráció  váljon emberi joggá, bizonyosan meg fog valósulni. Ez azonban egy irracionális elképzés, nem tehetjük lehetővé, hogy a világon hétmilliárd ember gyakorlatilag oda mehessen és ott telepedhessen le, ahová és ahol akar. Azoknak, akik arra valóban rászorulnak, mert üldözik őket, segítséget kell nyújtani, de nagyon alaposan meg kell vizsgálni, hogy valaki ténylegesen menekült, vagy gazdasági bevándorló-e. Az ENSZ azonban nem akar különbséget tenni köztük, és bár kezdetben kötelező erővel nem bírna a dokumentum, de politikaival igen, ami alapjául szolgál majd a bíróságok döntéseinek. Az NGO-k pedig el fogják indítani az eljárásokat annak érdekében, hogy érvényesüljenek a bevándorlók jogai.
– A már említett európai parlamenti bizottságok munkája kapcsán a kormánypártoktól rendre azt hallani, hogy az EP-ben is Soros György emberei ülnek, azért bírálják a magyar helyzetet. Le lehet ennyire egyszerűsíteni a helyzetet?

– Ez nem leegyszerűsítés, hanem tény: tavaly kiszivárgott az a lista, amely a Soros György számára megbízható EP-képviselőket sorolja fel. Ők többen vannak, mint az Európai Néppárt képviselői, tehát lényegében a legnagyobb frakciót képezik az EP-ben. Ezeknek a képviselőknek a jelentős része hasonlóan gondolkodik, mint Soros György, aki az általa megfogalmazott tervben leírta, hogy évi egymillió bevándorló betelepítésére van szükség, és az ide érkezőket olyan uniós pénzekből kell támogatni, amelyek most még többek között a mi felzárkóztatásunkat is segítik.
– A kormány azt ígéri, ha a választáson bizalmat kap, a lehető leghamarabb elfogadja a parlament a Stop Sorost. Ha ez megtörténik, milyen visszhangra lehet számítani uniós szinten?

– Amikor a kormány nyilvánosságra hozta a javaslatot, Európa-szerte nagy tiltakozás indult el. Biztosan támadni fognak minket a továbbiakban is, de nyolc éve ismerjük ezt a műfajt, majd megvívjuk a csatákat az NGO-kal, az EB-vel vagy az EP-vel. A választás egyik tétje, hogy el tudjuk-e fogadni a Stop Sorost, amelynek bizonyos részeihez kétharmados többség szükséges, így valójában a teljes törvénycsomag elfogadásához is kérjük a felhatalmazást a polgároktól. El kell különíteni egymástól azokat a civil szervezeteket, amelyek a társadalom számára hasznos és fontos tevékenységet végeznek, és azokat, amelyek külföldről, nyílt  politikai célokkal, adott esetben nemzetbiztonsági érdekeket érintő módon működnek. Ezért kell elfogadni a javaslatcsomagot.
– A mostani kampányfinisben sem lesz miniszterelnök-jelölti vita. A kormánypárti politikusok ezt rendre azzal indokolják, hogy nincs értelme leülni az ellenzék miniszterelnök-jelöltjeivel. Figyelembe véve, hogy korábban Orbán Viktor is leült a kormányfőjelöltekkel, nem lenne mégis indokolt?

– Ha egy fair, méltó körülmények közt megtartható vitára lehetne számítani, akkor annak volna helye, de most nem ilyen helyzetben vagyunk. Nem látom egyik ellenzéki párt esetében sem, hogy képes lenne az ország ügyeit a szükséges komolysággal kezelni. Egy felelőtlen ellenzékkel állunk szemben, ezért tapasztalunk a részéről óriási gyűlöletet és rengeteg hazugságot a kormánypártok politikájával kapcsolatban. Méltánytalannak tartom azt a kritikát, amelyet folyamatosan hallunk a részéről, hiszen hiába nem tökéletes minden, vitathatatlan, hogy a kormány nyolc év alatt rengeteg eredményt ért el.
– Jövőre EP-választás is lesz. Milyen kampányra számít?

– Európa válságban van, komoly nehézségekkel küszködik. A legnagyobb ezek közül, hogy a polgárok európai integrációba vetett bizalma elszivárgott. Az, hogy az emberek bizalmatlanok az unió tevékenysége iránt, nem is csoda az alapján, ahogyan az euróválságot, az ukrán helyzetet vagy éppen a migránskérdést kezelte. Arra lehet számítani, hogy a jövő évi választáson megerősödnek azok a politikai erők, amelyek Európával szemben fogalmazzák meg magukat. Mi Európa-pártiak vagyunk, hiszünk benne, de abban is, hogy az EU-nak demokratikus projektnek kell lennie, amelybe az embereket be kell vonni. Ha a hetvenöt százalékuk úgy gondolja, hogy a tömeges bevándorlás rossz dolog, akkor az európai politikusoknak is e szerint kellene cselekedniük. Enélkül ugyanis nem tudjuk megmenteni Európa presztízsét, működőképességét. A Fidesz azért tartott nemzeti konzultációkat és népszavazást, hogy a magyar polgárok álláspontját megismerje, mostanra pedig világos az akaratuk ebben a kérdésben. Ha erre több európai párt is hajlandó lenne, vissza lehetne állítani a bizalmat más területeken is.

Forrás: Magyar Hírlap