Európai Néppárt

szajer_tv_tom_6916

Meg kell védeni az eddigi európai életmódunkat

2018. 05. 21.

Az uniós források elvételéről szóló fenyegetések a levegőben lógnak, sok alapjuk nincsen. Az uniós szabályok megváltoztatásához Magyarországra is szükség van, nyugtatott meg mindenkit a Magyar Időknek adott interjúban Szájer József. A Fidesz–KDNP EP-képviselője szerint minden honfitársunknak kínos nézni, ahogy ellenzéki képviselők hazánk ellen szólalnak fel, de minden ilyen esetben szavazatokat vesztenek itthon. A politikus a 2019-es európai parlamenti választásokról azt mondta: az az eddigi életformáinkat fenyegető külső veszélyekkel szembeni politikai tétlenség elleni voksolás lesz.

  • Az emberek egyre inkább fellázadnak a politikai korrektség szájkosara és az eddigi életformáinkat veszélyeztető külső veszélyekkel szembeni politikai tétlenség ellen
  • A multikulturalizmusnak nincsen valódi tartalma, az pusztán önmagáért ünneplendőnek tekinti a sokszínűséget. Ez szellemi sekélyesség és butaság
  • Nem a másság, hanem az érdem az, amit tisztelni kell
  • Ma Európában vita a mi miniszterelnökünk véleményének meghallgatása nélkül nincsen, rá mindenki odafigyel
  • Az Európai Néppárt maradjon a győztesek pártja! A Fidesz ehhez hozzáteszi a maga erejét

– Mekkora a tétje a jövő tavaszra kiírt európai parlamenti választásnak?
– A bevándorlás sosem öltött olyan látványos és tömeges méreteket, mint amilyet 2015 nyarán láttunk. Az akkori képek mélyen beégtek az európai emberek retinájába, máig jelentős politikai hatásuk van. A migráció kapcsán számos új, az együttélésre, a közös értékeinkre vonatkozó kérdés merült fel Európa-szerte. Ezek a kérdések lesznek előtérben azon a választáson is, amelyet jövőre Európában tartanak. Több nemzeti voksolás volt már 2015 óta, ezek iránya egyértelmű, az emberek egyre inkább fellázadnak a politikai korrektség szájkosara és az eddigi életformáinkat veszélyeztető külső veszélyekkel szembeni politikai tétlenség ellen. Az uniós voksolás egyszerre, egy időben fog megtörténni minden tagországban, az ereje, látványossága, szimultaneitása erős üzenetet fog küldeni Európa politikai vezetőinek, és ez jelentősen megváltoztatja majd a földrész politikáját.

– Leomolhatnak a liberalizmus védőbástyái a kontinensen?
– A balliberális főáramú ideológiának még mindig jelentős pozíciói vannak Nyugat-Európában, ám a bevándorlással megindult újfajta szemnyitogató gondolkodás iránt megnövekedett az érdeklődés, és ez lehetővé teszi a két lábbal a földön álló erőknek, hogy világosan megmutassák az embereknek: ezek a balos eszmék bármilyen jól, humánusan is hangzanak néha, valójában életveszélyesek, mert kockára teszik az eddigi európai életmódunkat. A politikailag korrekt, doktriner liberális ideológia egyre inkább behatol a mindennapi életbe, meg akarja mondani mindenkinek, mit gondoljon. Az európai parlamenti választás olyan alkalom, ahol az emberek át tudják rendezni az erőviszonyokat a józanul gondolkodó pártok javára.

– Milyen alternatívát nyújthat a konzervatív agenda a liberálissal szemben?
– A multikulturalizmusnak nincsen valódi tartalma, az pusztán önmagáért ünneplendőnek tekinti a sokszínűséget. Ez szellemi sekélyesség és butaság. A dolgokat, a kultúrákat, az embereket nem azért tiszteljük, mert mások, hanem azért, mert valamilyenek, az őket alkotó tulajdonságaik miatt. Nem a másság, hanem az érdem az, amit tisztelni kell. Az Eiffel-tornyot nem azért csodáljuk, mert más, mint a Notre Dame, hanem monumentalitásáért, a benne foglalt kreatív mérnöki munka minőségéért. A politikai korrektség ma gyakran akadályozza az igazság kimondását, arra hivatkozik, hogy nehogy megsértsünk valakit, a békés együttélés nemes céljával visszaélve ezért azt követelik, hogy mindenki adja fel az egyéni sajátosságait. A más hiteket szerintük nagyra kell becsülni, de a sajátunkat, az Európában többséget képező kereszténységet folytonosan támadják. Azt mondják, le kell vennünk a szerintük hivalkodó kereszteket, nehogy megbántsuk a muszlimokat. A liberális eljárási típusú üres ideológiával ellentétben a hagyományos európai, zsidó–keresztény, polgári, nemzeti gondolkodásnak van tartalma, vannak értékei, évszázadok során csiszolt hagyományai. Ezek állnak ma elképesztő erejű támadás alatt. Meg kell védenünk őket Európa-szerte.

– Miért fontos a nemzetállamiság mellett történő kiállás?
– Európa a nemzetekből áll össze, a világon kevés olyan rendszer van, amely birodalmi méretekben demokráciát tudott volna garantálni – talán az Egyesült Államok közelít leginkább ehhez, de Európában a demokráciák inkább nemzeti keretekben szerveződtek. Az Európai Unió egy nagy kísérlet. Mi erős tagállamokból álló unióban gondolkodunk. Ezt látjuk a demokrácia biztosítékának is. Ha Brüsszelből irányítanák mondjuk a déli határvédelmet, vagy ott mondhatnák meg azt, hogy ki élhet velünk, jól tudjuk, hol tartanánk. Mi tudjuk itt helyben, mit kell tenni, ám eddig azt láttuk, hogy Brüsszelben az ideológiák gyakran eltérítik a cselekvést a helyes irányból. Itt van például a magyar jog, amely egy ezer éve létező, folyamatosan alakuló szisztéma, és fennállása óta a világban nagy tekintélyre tett szert. Ezzel szemben az EU jogrendszere alig több mint fél évszázados, és még mindig küzd a gyerekbetegségekkel. Mégis ők kritizálnak minket. A jótanácsokat persze szívesen meghallgatjuk, ahol közösen hatékonyabban lehet lépni, ott velük közös szabályokat alkotunk, de a saját jogrendszerünket továbbra is mi magunk szeretnénk alakítani, és ez vonatkozik az oktatásra, a kultúrára és az élet sok más területére is.

– Hol lehet szerepe az uniónak?
– Minden olyan ügyben – például a közös piacnál – ahol észszerűbb, gazdaságosabb a közös szabályozás. Amikor hatalmas multinacionális cégekkel viaskodunk, mint a Google, a Microsoft vagy a Facebook, az unió együtt tud erőt képezni. Külön-külön a hazánkhoz hasonló kisebb országok ellenállását lesöpörnék. Az országok szuverenitásába, a mi nemzeti vagy lokális ügyeink szabályozásába azonban kívülről ne avatkozzanak bele. Ezt az elvet a katolikus egyház hagyományai alapján szubszidiaritásnak nevezik az unióban, az Európai Néppárt alapdokumentumai is rögzítik.

– Ennek ellenére folyamatosan próbálják kiterjeszteni az uniós intézmények hatáskörét.
– A Nyugat-Európában, Brüsszelben nagy számban található föderalisták minden egyes problémát több Európával oldanának meg. A határvédelmet, a pénzügyeket, a bevándorlást. Legújabban még a civil szféra támogatását is központi kézbe akarják venni. Ezt a célt szolgálja a nem kormányzati szervek (NGO-k) uniós támogatására vonatkozó új javaslat. Egyes civilnek nevezett szervezetek uniós támogatásával is belső nemzeti ügyekbe akarnak beleszólni.

– A magyar civiltörvény is ezt a rejtett nyomásgyakorlást szándékozik láthatóvá tenni. Vannak hasonló kezdeményezések Európában?
– A néppárti német Markus Pieper CDU-politikus által készített jelentés szerint végre tiszta vizet kellene önteni a pohárba, szeretnénk megtudni, hogy az egyes szervezetek mögött kik állnak, kik pénzelik azokat. Mondanom sem kell, hogy a baloldali, liberális erők élen járnak az ilyen tisztázó jelentések elsüllyesztésében. Az emlegetett NGO-knak egyik leggyakrabban használt szava az átláthatóság, és ezt az elvet mindenkire alkalmazni is szeretnék, kivéve saját magukat. Mi azt szeretnénk, hogy tudni lehessen, ha valaki megszólal, ki áll mögötte, ugyanis például a bevándorlás esetén ez egyben életbevágó, vagyis nemzetbiztonsági kérdés is.

– Az unió a támogatások csökkentésének kilátásba helyezésével is befolyásolni igyekszik belpolitikánkat. Mi várható ebben a kérdésben?
– Egy régóta lebegő fenyegetésről van szó. Az európai sajtó irányadó balos véleményvezérei régóta támadják Magyarországot, Lengyelországot, amiért mi nem baloldali vagy liberális irányt követünk. Nyomás alatt tartják az uniót, hogy pénzelvonással zsaroljon meg, és térítsen minket vissza az általuk helyesnek tartott ideológiához, hogy kössék feltételekhez a támogatásokat. A különböző források elosztásának azonban megvan a rendje, ami nem ideológiákra, hanem szigorú költségvetési szabályokra épül, ezek nem állapíthatnak meg ködös politikai feltételeket. Az uniót olyan dologra próbálják rávenni kívülről és belülről is egyes velünk ellenlábas erők, hogy hozzanak létre pénzügyi zsarolási eszközöket az egyes tagországokkal szemben arra az esetre, ha azok nem akarják azt tenni, amit a nyugati főáram diktál.

– Mennyire vagyunk kiszolgáltatva?
– Az uniós szabályok megváltoztatásához mi is kellünk, 2010-ben véget ért az az időszak, hogy mindenre rábólintsunk, amit Európában kívántak. Közép- és Kelet-Európának vannak saját elképzelései, amelyekért küzd, és ezeket az EU szabályai szerint érvényesíteni is tudja, ha megfelelő szavazati erőt gyűjt még hozzá. Az említett fenyegetések a levegőben lógnak, sok alapjuk nincs. Orbán Viktor tapasztalt tárgyaló. A legutóbbi hétesztendős költségvetési ciklust meghatározó tárgyalásokból hazánk a második legjobb feltételekkel jött ki. Magyarországot már annyiszor megnézték, átvilágították, hogy teljesen mindegy nekünk, hogy mondjuk még további tíz vizsgálat elé kell-e állnunk, mi ezektől egyáltalán nem félünk. Legfeljebb unjuk a ránk alkalmazott, megalázó kettős mércét. Inkább egy sor másik országnak van félnivalója.

– A következő EP-választás elsöpörheti az említett szankciókat erőltető garnitúrát is?
– Vannak ezzel kapcsolatosan optimista várakozások Magyarországon is, és várhatóan sok minden megváltozhat Európában a választás után, ám egy rohammal ez nem lehetséges. Ne gondoljuk naivan azt se, hogy a választásig hátralévő valamivel több mint egy esztendő lesz ennek a küzdelemnek az utolsó fázisa. Hosszú küzdelem lesz. Ráadásul a harc természete olyan, hogy akik vesztésre állnak, csak még hangosabban kiabálnak. Veszíteni végképp nagyon nehezen tudnak…

– Több hír is napvilágot látott arról, hogy Soros Györgynek nagyjából kétszáz embere van az EP-ben, még a néppártban is, ezek szerint egy jobboldali átrendeződés esetén sem szűnne meg a befolyása Brüsszelben?
– Az Európai Bizottság, a Parlament puha, porózus politikai intézmények, viszonylag kevés energiabefektetéssel könnyen befolyásolhatók kívülről. Az európai baloldal, vagy Soros György, a főáramú sajtó már régen felismerte, hogyan tudja saját hasznára fordítani ezt a puha rendszert. A jobboldal később ébredt, a néppártban még most is sokan csak néznek, amikor külső befolyásolásról beszélünk, miközben ennek a bizonyítékai kiszúrják a szemet. Az unió szervezete egy kiszolgáltatott rendszer, és aki a nyomást hatékonyan és erőteljesen gyakorolja, az a saját hasznára tudja fordítani.

– A néppárt is áldozatul eshet az említett befolyásgyakorlásnak, sor kerülhet szakadásra?
– Az uniót a legfontosabb vonalon megosztó kérdésben – bevándorlásban – nem a pártok között húzódik a választóvonal, így a néppárton belül is létezik nézetkülönbség. Orbán Viktornak és Angela Merkelnek – a két legjelentősebb néppárti vezetőnek – a tömeges bevándorlással kapcsolatos politikájában óriási az eltérés. Az, hogy ennek a megosztottságnak milyen következményei lesznek az Európai Néppártra nézve, azt a következő időszak fogja eldönteni. Az Európai Néppárt nagy, széles, összetartó alakulat, Európa legnagyobb politikai ereje. Szakadástól nem félek.

– Miként értékeli azt, hogy egyes magyar ellenzéki EP-képviselők folyamatosan saját hazájuk megbüntetését sürgetik Brüsszelben?
– Egyes globalista és brüsszelita politikusok az EU intézményrendszerét saját nemzetükkel szemben használják. A magyar választók már több európai és hazai választáson is minősítették az ilyen magatartást. És a következőn pedig minősíthetik azt, ahogy az MSZP-s Ujhelyi István, Szanyi Tibor, vagy a DK-s Niedermüller Péter hazánk és a magyar emberek ellen szólalnak fel, és Magyarországot bántják, az uniós források elvételét kérik Strasbourgban. Régi kommunista szokás szerint rendre feljelentik a házmesternél az országot, de szerintem minden ilyen esetben szavazatokat vesztenek itthon. Minden magyar embernek kínos nézni, amit tesznek. Miért is szavazna bárki is olyan politikusra, aki kárt okoz a saját nemzetének, aki a saját hazája ellen dolgozik?

– A fent említett politikusok üdvözölték a LIBE bizottság jelentését is, amely alapján erős szankciókat is bevethetnek Magyarországgal szemben. Elviekben akár az atombombaként emlegetett, úgynevezett hetes cikkelyt is életbe léptethetik, valószínűsíthetően meddig mehet el a hazánk elleni eljárás?
– Legutóbb a Judith Sargentini nevével fémjelzett jelentés vitáján a széles közönségnek is láthatóvá vált az a mérhetetlen rosszindulat és felkészületlenség, amely a testület működésében Magyarország kapcsán régen tapasztalható. Az eljárás súlyos jogi hiányosságokban szenved: a holland zöld párthoz tartozó képviselő kétszer is beleírta a jelentésbe, ezzel magát is biztatva, hogy miután az uniós jog területén nem nagyon talált problémát, ezért inkább úgy általában vizsgálná, hogy a jogállamiság elveivel ütközik-e a magyar gyakorlat. Olyan területeken is, amihez nekik semmi közük, mert azok csak ránk, magyarokra tartoznak. Hogy milyen a magyar nyugdíjrendszer, vagy, hogy meddig jár a munkanélküli segély, az mind magyar ügy. Az európai szerződések nem biztosítanak jogi alapot ahhoz, hogy ezekbe beleszóljanak, nem vizsgálhatnak az uniós jog érvényesülésén túl más szempontot, hazánk nem ruházott át jogkört erre vonatkozólag az unióra. Furcsa, hogy úgy akarják ránk alkalmazni a jogállamiság megsértésének szankcióit, hogy közben a saját eljárásukra nem alkalmazzák annak legfontosabb elvét, miszerint az eljárásnak joghoz kötöttnek kell lennie. Hogy mennyire „elfogulatlan”, amit mondanak, már abból is világos, hogy a jelentés függelékében forrásként kizárólag balliberális sajtótermékeket – köztük az RTL Klubot, a Népszabadságot és a 444.hu-t – sorolnak fel. Ez is mutatja, hogy politikai indíttatású kísérletről van szó.

– A visegrádi négyek mennyire hatékony ellenerőt képezhetnek e kísérletekkel szemben?
– Közép- és Kelet-Európának egyre önállóbb a hangja, szövetkeznek a régió országai, és további szövetségeseket is keresnek. Külön kiemelendő a visegrádi országok együttműködése, a lengyel kormánypárt támogat bennünket, annak ellenére, hogy nincsenek az Európai Néppártban. Ez persze még kevés. A szükséges szavazattöbbség jelen pillanatban Sargentiniék oldalán van a Parlamentben. Ősz táján szavaz az EP a LIBE-jelentésről, valamint arról, hogy felkérje-e a Parlament a Tanácsot, hogy elindítsa hazánk ellen a már említett hetes cikkely szerinti eljárást. Addig egy rendkívül kemény küzdelem folyik minden egyes szavazatért, ebben is számítunk V4-es barátainkra.

– Külpolitika terén is erősen megosztott az unió. Brüsszel ragaszkodik az Oroszország ellen bevezetett szankciók megtartásához, azonban ezek miatt az egész EU – köztük hazánk is – súlyos gazdasági károkat szenved. Várható változás az unió Oroszország-politikájában?
– Le kell szögezni, hogy amit Oroszország tett, az agresszió: megtámadott egy szuverén országot, ez a nemzetközi jog szerint nem elfogadható eljárás. Európában az erre adott válasz körül nagy vita volt, mi, magyarok egyetértettünk azzal, hogy határozottan ítéljük el ezeket a cselekményeket, de egyben azt is mondtuk, ezt ne úgy tegyük, hogy egyidejűleg saját magunkat lőjük lábon. Sajnos nem ezt az utat választották. Jelen pillanatban sem az érvényben lévő szankciók növeléséhez, sem azok csökkentéséhez nincs elég erő, ez nincs is napirenden, az erőviszonyok egyik oldalon sem változtak meg olyan mértékben, hogy módosítani lehessen. Magyarország maga, a magyar termelők maguk viselik a szankciók kárát.

– Milyen üzenete lehet annak Európához, hogy a Fidesz–KDNP-pártszövetség egymás után harmadszor kétharmados felhatalmazást kapott a választóktól a kormányzásra?
– Egy normális világban ilyenkor mindenki örül annak, hogy egy olyan rutinos és tapasztalt vezető, mint Orbán Viktor, továbbra is kormányon maradhat, és rutinjával hozzájárulhat a közös ügyhöz. Ma Európában lényeges vita a mi miniszterelnökünk véleményének meghallgatása nélkül nincsen, rá mindenki odafigyel. A kontinens vezető politikusai között a német kancellár és a francia elnök – Angela Merkel és Emmanuel Macron – mellett mindjárt harmadikként Orbán Viktor neve merül fel, amit az ország mérete nem indokolna. A választási győzelmet követően felerősödtek a durva és igazságtalan sajtótámadások a kormánypárt és a miniszterelnök ellen, ám ezek szöges ellentétben állnak az európai emberek véleményével.

– A néppárt liberális szárnya milyen tanulságot vonhat le ebből a győzelemből?
– Azt, hogy a hagyományos kereszténydemokrata alapokon álló politizálás sikert hozhat nekik is. Ezen a módon ők is visszaszerezhetik a korábban elvesztett szavazóikat. Mindenesetre furcsa lenne, ha a farok csóválná a kutyát, és a sikertelen, jelentéktelen, ellenzékben lévő néppárti pártok mondanák meg a pártcsalád legsikeresebb tagjának, miként győzzön. Az Európai Néppárt maradjon a győztesek pártja! A Fidesz ehhez hozzáteszi a maga erejét. Beállunk az európai küzdelembe is.

Forrás: Magyar Idők, 2018. május 16., Kárpáti András