Európai Unió

A felelősség Európája

A felelősség Európája

2009. 02. 13.

Schmitt Pál: Újító nemzet vagyunk
A rendezvényen felszólalt Schmitt Pál, az Európai Parlament magyar néppárti delegációvezetője, a Fidesz választási listavezetője. Schmitt Pál beszédében emlékezetett arra, hogy két héttel ezelőtt a Magyarország többre képes sorozat állomása a növekedés Európája volt, most a felelősség Európájáról esik szó, a későbbiekben a felzárkózás és a vidék témaköre következik majd, végül az összetartozás Európája címmel zárják majd a konferenciasorozatot. Mint elmondta: május 9-re tervezik, hogy a kész programot bemutatják a nagyközönségnek.

Mi magunk büszkék vagyunk arra, hogy újító nemzet vagyunk, sok kiművelt emberfő származott innen, és a mai konferencia, amikor a felelősség Európájáról beszélünk, pontosan erről szól, hogy képesek vagyunk-e menedzselni a tehetségeinket, képesek vagyunk-e az új tudást olyan gazdagon adni a következő generációnak, mint ahogy azt mások teszik – fejtette ki Schmitt Pál. Mint mondta, a világon az első száz között egyáltalán nem említenek magyar egyetemet. Megjegyezte: ami a minőséget illeti, van még mit csináljunk.

A kérdés az, hogy az Európai Unió tudja-e állni a versenyt a feltörekvő új térségekkel – hívta fel a figyelmet. A lisszaboni stratégia arról szól, hogy egy tudásalapú, versenyképes társadalmat akarunk az EU-ból a belátható jövőben építeni. Márpedig ha a tudás az alapja mindennek, akkor annak az alapja feltétlenül az oktatás, a kutatás-fejlesztés, az innováció, a kreativitás – tette hozzá.

Magyarország nem bővelkedik természeti erőforrásokban – fejtette ki. A japánok és svájciak majdnem száz éve felfedezték, hogy "ha semmim sincs, akkor marad mégiscsak az emberi tudás, az innováció és az invesztíció a szürkeállományba", és megtalálták azokat a kitörési pontokat, amelyek sikerre vitték a gazdaságukat. Hozzátette: ezt csinálja most körülbelül 20 éve Írország, hogy elsősorban a szürkeállományba ruház be. Megjegyezte, talán nekünk is ilyen példákat kellene a jövőben követni.

Vizi E. Szilveszter: növelni kell az innovációs aktivitást

A világon hatalmas verseny, "fegyverek nélküli háború" zajlik, ez a piacok megszerzése. Fontos kérdés, hogy ki tud olyan új, innovatív terméket előállítani, amely eladható. Vizi E. Szilveszter elmondta: az elmúlt száz évben egy fontos paradigmaváltásnak lehettünk szemtanúi, hiszen felértékelődött a tudás, mert ma minden termék esetében a hozzáadott szellemi érték szabja meg annak piaci árát, eladhatóságát. A 2000-es lisszaboni szerződésben az uniós országok egy tudás alapú társadalom és gazdaság mellett tettek hitet a két nagy vetélytárs, Távol-Kelet és Észak-Amerika miatt.

A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke a kutatás-fejlesztés (K+F) fontosságára is felhívta a figyelmet, és elmondta azt is, hogy a két nagy gazdasági vetélytárshoz képest az unió, és benne Magyarország nagyon keveset költ K+F-re.

Vizi E. Szilveszter előadásában kitért a versenyképességre is. Emlékeztetett: a 2000-es évek elején még a versenyképességi rangsorban 29-30. hely körül tanyázott Magyarország, de most az elmúlt három évben 41. 47., majd 62. helyre csúsztunk le.

Problémaként említette, hogy Magyarországon 1996 óta az üzleti szektorban alig emelkedett a kutatók aránya, a kis- és középvállalkozóknál szinte alig van kutatói tevékenység. Megvan a megfelelő szellemi tőke, a lehetőség, de élni kellene vele, ami sajnos elmulasztunk – húzta alá az akadémia volt elnöke.

Az akadémikus négy fontos teendőt nevezett meg:

– a kutatás-fejlesztés (K+F) kiemelt támogatása Európában és Magyarországon egyaránt
– a műszaki- és tudományos végzettséget megszerzők létszámának megduplázása
– a kis- és középvállalkozók és az egyetemi-akadémiai tanszékek, intézetek együttműködésének támogatása, például egy új Széchenyi terv
– a szabadalmi aktivitás támogatása

Fodor István: alapvető változásokra van szükség az oktatás és a K+F terén

Az elmúlt hónapokban sikerült úgy tematizálni a közbeszédet, hogy másról sem lehet hallani, mint a gazdasági válság káros hatásairól. Holott más problémák és fontos kérdések is vannak – jelentette ki Fodor István, az Ericsson Magyarország volt elnöke, majd hozzáfűzte: végre van egy konferencia, mely olyan nagyon lényeges kérdésekkel is foglalkozik, mint a kutatás-fejlesztés vagy az oktatás.

Viszont ha válságról beszélünk – mutatott rá -, meg kell említenünk, hogy úgy tűnik, az európai országok választ tudnak adni a felmerülő problémákra: olcsóbb hiteleket adnak, támogatják a kis- és középvállalkozásokat, növelik a kutatás-fejlesztésre (K+F) szánt összegeket. Ezzel szemben Magyarországon évek óta visszafogott a gazdaságtámogatás, nincsenek fejlesztési támogatások, holott mindenki tisztában van azzal, hogy a gazdaságból, oktatásból és kutatás-fejlesztésből nem szabadna forrásokat kivonni – mutatott rá a Széll Kálmán Alapítvány elnöke a súlyos gazdaságirányítási problémákra.

Mindezek hatására komoly minőségi gondokkal küszködik a magyar felsőoktatás, a kutatás-fejlesztésre pedig rátelepedett a politika, s így a tudománypolitika nem áll jelenleg másból, mint pályázatok meghirdetéséből – tájékoztatott a gazdasági szakember. Fodor István arra is felhívta a figyelmet, hogy van megoldás a jelenlegi helyzetre: tartalmában kellene az egész kutatás-fejlesztés politikát átalakítani, több figyelmet fordítva a professzionizmusra és a hatékonyságra.

Az Európai Uniónak is aktívabbnak kellene lennie ezen a területen: támogatnia kellene a térségünk államait, ugyanis az ő felzárkózásuk és fejlődésük a K+F terén az egész uniónak érdeke – zárta előadását Fodor István.


Gyürk András: Zárjuk le a kudarcok korszakát

Gyürk András helyzetértékelő előadásában arra hívta fel a figyelmet, a januári gázválság az elmúlt évtizedek legkomolyabb krízisét okozták, és egyértelműen megmutatta, kiszolgáltatottság, tanácstalanság és sodródás jellemzi a hazai energetikai politikát. A fideszes politikus ezzel kapcsolatosan rámutatott arra is: Magyarországon nem is létezik energetikai stratégia.

Mint folytatta, az uniós energetikai politikával sincs minden rendben, megosztottság és üres szavak jellemzik. "Az unió nem képes, és nem is szándékozik helyettünk megoldani a problémáinkat" – szögezte le Gyürk András, rámutatva: Magyarországnak valódi nemzeti energia stratégiára van szüksége, melynek világos és egyenes céljai vannak. Meg kell teremtenünk a több lábon állás lehetőségét, a gáztól való függésünket enyhíteni kell, a zöld energia hazai szerepét meg kell erősíteni, és minél előbb párbeszédet kell indítani az atomenergia helyzetéről is – sorolta az új stratégiai prioritásait a politikus.

"Zárjuk le a kudarcok korszakát, forduljunk új irányba, bizonyítsuk be, Magyarország többre képes" – zárta előadását Gyürk András.

Bokorovics Balázs: a zöldenergia igen is megtérül

Bokorovics Balázs a PannErgy elnöke, mint felkért hozzászóló a hazai energia felhasználás jellemzőiről és a zöldenergia lehetőségeiről beszélt. Szerinte a magyar energiagazdálkodás legnagyobb problémája a hosszú távú gondolkodás hiánya és az egyoldalú energiafelhasználás, ami egyben energiafüggőséget is okoz. A legnagyobb állami kiadások – fogalmazott – az energetika területén születnek, amit a zöldenergiával ellensúlyozni lehetne.

A PannErgy elnöke kijelentette, hogy nyereséges lehet a zöldenergia, mivel megtérül. A megtérüléssel kapcsolatosan kifejtette: nálunk azért nem számolnak vele, mert a megtérülését 10 évnél hosszabb időintervallumban látják, és jelenleg csak ez számít.

A lehetséges megoldásokról szólva elmondta: olyan energiaforrások felhasználását kell támogatni, amelyek nem járnak emisszióval és nem jelentenek egyoldalú energia (pl. gáz) függést, vagy legalább csökkentik azt. Bokorovics véleménye szerint a zöldenergia ilyen és tévhit, hogy drágább és nem térül meg.

Az energetikai átálláshoz szükséges támogatásokról kifejtette: 150-200 milliárd kell hozzá 11-12 év alatt, amiből 65 milliárdot az Európai Unió ad. Emellett a gázkiváltás is igen sok többlet-megtakarítást hoz, ami átütemezhető erre a célra – magyarázta Bokorovics Balázs. Mi kell a célhoz – tette fel a kérdést, hozzátéve: akkor, amikor fosszilis energiára 600 milliárdot költünk és ehhez az egész átálláshoz 12 év alatt kellene összesen 200 milliárdot befektetni. Sajnos ez a véleményünk – zárta hozzászólását a PannErgy elnöke.

Náray-Szabó Gábor: Égető szükség van a kutatás-fejlesztés kiemelt támogatására

Mit várnak a magyar adófizetők a kormánytól? Magas szintű felsőoktatást, a tudásalapú gazdaság erősítését és a nemzet-propaganda támogatását, ami azonban nem egyszerű – mondta Náray-Szabó Gábor. Felhívta a figyelmet: Be kell látnunk, hogy kutatás nélkül lemaradunk a külföldi egyetemektől. A természettudományok mára 100 százalékban globalizálódtak, óriási a verseny, ahonnan forráshiány miatt a magyarok egyre inkább kiszorulnak. Minél több szabadalomra és innovációra lenne szükség a tudásalapú gazdaság erősítésére ahhoz, hogy a magyar alapkutatások eredményei ne külföldi, hanem hazai fejlesztésekbe épüljenek be. Nemzet-propaganda támogatása mindenképpen kifizetődő beruházás lenne, hiszen Magyarországot és számos Nobel-díjasát az egész világon ismerik.

Hogyan valósíthatók meg ezek a célok? Véleményem szerint legelőször a magyar egyetemek oktatóit kellene kutatási támogatásban részesíteni. Néhányan kapjanak évente több millió forintos kiemelt támogatást, mely a többiek számára is inspiráló lenne. Elengedhetetlen a koncentráció: az egyes területek kiemelése. Kiváló lenne az egészségipar – a gyógyszergyártástól a gyógyfürdőkig -, a különféle info-kommunikációs technológiák, valamint a hungarikumok támogatása. Példának említem a földhőben rejlő, kiaknázásra váró lehetőségeket!

Gondoljunk csak bele: a Rubick-kocka és gömb, vagy a kár a Gömböc is azt bizonyítja, hogy a magyaroknak, magyar kutatóknak igenis helyük van az élvonalban – zárta előadását Náray-Szabó Gábor.


Martonyi János: "Egyedül nem megy"

"Egyedül nem megy": Martonyi János, a Szabad Európa Központ vezetője ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy szerinte "közép-európai összefogás nélkül nincs magyar integrációs politika".

Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, újra kell éleszteni a közép-európai identitást és ennek megfelelő intézményrendszert kell létrehozni, mindezt pedig a magyar integrációs politikába is be kell építeni.

Az Orbán-kormány külügyminisztere a nemzetek közötti versenyről szólva azt mondta, hogy a gazdasági válság "emeli a tétet", mert, nem tudni, miként alakulnak az új erőviszonyok, "ha elül a vihar", nőnek-e a már meglévő különbségek, vagy épp ellenkezőleg: a krízis új esélyt ad a lemaradóknak.

A Fidesz fő programcélja, az ország helyzetét erősíteni ebben a versenyhelyzetben – tette hozzá.

A politikus úgy vélte, Magyarország energiaellátásának függetlensége "nemzeti egzisztenciális kérdés", ennek megteremtésével oldható meg, hogy a következő generációk geopolitikailag szempontból biztonságban éljenek.

(fidesz.hu)


A konferencia előadásai:

Újító nemzet vagyunk
Schmitt Pál beszéde "A felelősség Európája" című konferencián

Növelni kell az innovációs aktivitást
Vizi E. Szilveszter beszéde "A felelősség Európája" című konferencián

Alapvető változásokra van szükség az oktatás és a K+F terén
Fodor István beszéde "A felelősség Európája" című konferencián

Zárjuk le a kudarcok korszakát
Gyürk András beszéde "A felelősség Európája" című konferencián

A zöldenergia igenis megtérül
Bokorovics Balázs beszéde "A felelősség Európája" című konferencián

Égető szükség van a kutatás-fejlesztés kiemelt támogatására
Náray-Szabó Gábor beszéde "A felelősség Európája" című konferencián

Egyedül nem megy
Martonyi János beszéde "A felelősség Európája" című konferencián