„A Fidesz nem macsó párt”

A tenger gereblyézésében is el lehet fáradni - vázolja Szájer József a szocialista magyar EU-biztosok eddigi munkáját. A Fidesz első számú Európa-politikusa szerint idén tovább nő pártjának súlya az Európai Parlamentben.- Heti Válasz, Stumpf András, 2014. április 17.

– Ön ilyen szerény?
– Én? Miért?               
– Összeállítja a Fidesz európai parlamenti listáját, és nem magát teszi az élére?
– Egy konzervatív pártban természetes, hogy számít a rangsor, a Fideszben pedig hagyomány, hogy alelnök vezeti az EP-listát. Engem ráadásul itthon már így is sokan azonosítanak az Európa-politikával, nem kell megismertetnem magam.  Ez tehát jó lehetőség, hogy új elemeket is megmutassunk a politikánkból. Például azt, hogy egy nő a Fidesz európai arca.
– A kvótázás éppen nem konzervatív, hanem baloldali szokás.
– A kvótázás igen, de nálunk erről szó sincs. Pelczné Gáll Ildikó Európa- politikus, aki saját szakmai tapasztalatára, tehetségére alapozva végzi ezt a munkát, érdemi európai parlamenti felszólalásainak számában például nálam jobban áll. Az pedig szerintem kifejezetten fontos üzenet, hogy a Fidesz nem macsó párt.
– Tőkés László harmadik helye is üzenet, vagy az iránta érzett tiszte­letből így oldják meg, hogy a nyugdíjig ne legyenek anyagi gondjai?
– A szociális segítségnyújtást mint okot rosszhiszeműen akkor lehetne felvetni, ha Tőkés László lenne az egyetlen határon túli a Fidesz listáján. Ez viszont olyan nemzeti lista, amelyen az Illyés Gyula-i ötágú síp mindegyike jelen van – azoknak a nemzetrészeknek is biztosítjuk a képviseletet, amelyek EU-n kívüli államokban élnek. Ehhez a kettős állampolgárság megadása kellett, így most van rá először lehetőségünk. Tőkés Lászlónak pedig kétségkívül kiemelt szerepe van. Ő, azt is mondhatnám, a magyarság tiszteletbeli köztársasági elnöke. Szabadságharcos hős jelképes figura.
– Ha ilyen tudatos szimbolikája van a listának, bizonyára nem véletlen, hogy Járóka Lívia nem került fel rá. Már nem fontos a Fidesznek, hogy cigány politikus is kijusson?
– Járóka Lívia munkájával mindenki elégedett, annyira, hogy a tervek szerint meg sokszínűbb feladat várja. Tíz éven át a Fidesz volt az egyetlen európai párt, amely képviselethez juttatta a tízmilliós európai cigányságot, tehát igazan nincs miért magyarázkodnunk.
– Mohácsi Viktória is ott volt azért SZDSZ-es színekben.
– Valóban, nem egészen egy cikluson át. De nem is hazafelé szerettem volna szúrni most egy kicsit, hanem azon európai zöldek és baloldaliak irányába, akik nem győztek teli szájjal rasszistázni a Fideszt, ám ők, habár lehetőségük volt rá, sosem tettek a listájukra roma politikust.
– Tehát nem a Jobbik erősödése miatt nem tesznek most roma politikust a listájukra?
– Ez képtelen feltételezés. Az európai romaprogramot a saját gyerekünknek tekintjük, a Fidesz ráadásul a Lungo Drommal való szövetséggel komoly bázist tudhat magáénak a cigányság körében. Minthogy pedig az Európai Parlamentben helyet foglaló mintegy 150 párt közül csak nekünk és a már nem létező SZDSZ-nek jutott eszünkbe listára tenni roma politikust, meg jó ideig piacvezetők leszünk ebből a szempontból. Olyanoktól, akik, noha cselekedhettek volna, csak szövegelni tudtak, nem fogadunk el morális kioktatást.
– Lesz benne részük megint, vagy az újabb kétharmaddal vége a rasszistázós brüsszeli vonalnak?
– Nincs vége.
– Akkor sem, ha így már egyértelműen nemcsak a kormányt, de a szavazók többségét is minősítik? Megteheti e z t bármelyik európai politikus?
 – Bármelyik nem, de sok igen. A listás rendszer miatt az EP-ben a tagországok parlamentjeiben a megszokottnál nagyobb mértékben vannak jelen felelőtlen pártok. Olyanok, amelyek sehol nem voltak még kormányon. A Magyarorszag elleni támadások nagy része is ebből következik. Ezek a pártok megtehetik, hogy életidegen ideológiai konstrukciókat védelmeznek az EP-ben, a legalapvetőbb tájékozottság megszerzésére sem kell venniük a fáradságot, hiszen soha nem kellett meg találkozót egyeztetniük a valósággal. Megszoktuk őket, de nem veszélytelenek. Cohn-Bendités a bankok együtt legyőzhetetlen páros. Pedig ha megnéznénk, milyen politikát folytattunk, tapsolniuk kellene. A bankadó a balosok programjának is része, a Wall Street meg azért szerethetne minket, mert társadalmi kataklizma nélkül, saját erőből vezettük ki az országot a pénzügyi válságból.

– S magyarként önöknek nem tapsolniuk kellene, amiért az európai szocialisták Horn Gyuláról akarják elnevezni az EP egyik termét? Surján László ehelyett levélben tiltakozott.
– Surján László csupán jelezte a döntéshozó elnökségnek azon polgárok véleményét, akiket mi képviselünk. Magyarországon ma Horn Gyula teljes politikai pályafutásának értékelése minimum ellentmondásos – Sólyom László elnök úr éppen erre hivatkozva tagadta meg magas állami kitüntetését. Az Európai Parlamentben ilyen esetben eddig nem ez volt a szokás.
– A diktatúrázásra visszatérve: azért a magyar kormány is tálcán kínálja a lehetőséget a német megszállási emlékmű azonnali megépítésével – miután egyeztetést ígértek, mégpedig húsvét utánra.
– A kormány tett egy gesztust az elnapolással, de nem ígérte, hogy föladta annak az Alaptörvényben is szereplő közjogi elvnek a képviseletet, amelyet a szobor is meg kivan jeleníteni. A bírálok szerint, a megszállás tényének, a szuverenitás elvesztesenek kimondásával lerázzuk a felelősséget a magyar kollaboránsokról. Valóban? Az Alaptörvényben az szerepel, hogy 1944-től 1990-ig nem voltunk szuverén ország. Ezek szerint mentegetjük Rákosit is, Kádárt is, Biszkut is? Tagadjuk a felelősségüket a diktatúrában, a gyilkosságokban? Szó sincs róla. Semmilyen bűnöst nem ment föl a külső kényszerhelyzet. Kollektív felelősség viszont nincs. Ez az, amit viszont meg kell jeleníteni.
– A Néppártban is értik az okfejtést? Nem dorgálták meg a szoborügy miatt?
– A Néppárt a legnagyobb támadások idején is megvédett minket, ami a Fidesz tekintélyét mutatja a pártcsaládon belül. Ez idén ráadásul tovább fog nőni.
– Mert a várhatóan megerősödő szélsőjobb miatt nagyobb lesz a Fidesz súlya?
– Nem csak ezért. Először is, amikor Orbán Viktor2010-ben beült az Európai Tanácsba, néppárti miniszterelnökök között foglalhatott helyet. Mára jócskán megfogyatkoztak, számos szocialista és más párti kormányfő van ott. Ha pedig a képviselői helyek nagyjából felét hozni tudjuk, a parlament néppárti frakciójában is megnő a súlyunk, hiszen öt év alatt számos nagy ország jobbközép pártja meggyengült: Spanyolországban, Olaszországban például. Idén ráadásul biztost fog jelölni a Fidesz, a mi delegáltunk ül majd az Európai Bizottságban. Tíz évvel ezelőtti csatlakozásunk óta először.
– Navracsics Tibor lesz az? Győri Enikő?
– Vannak elképzeléseim, de nem az én dolgom dönteni.
– Az eddigi biztosok nem dolgoztak jól, esetleg nem dolgoztak eleget?
– A tenger gereblyézésében is ki lehet fáradni. Azt a munkát viszont nem végezték el, amelyet minden más biztos igen: a saját országuk képviseletét a Bizottságon belül.
– Tilos is nekik elvileg.
– Elvileg igen, a gyakorlatban viszont minden biztos ezt teszi. Az eddigi szocialista magyar biztosok viszont valóban úgy fogtak föl, hogy ők európaiak es egész Európát szolgáljak. Elfelejtettek, hogy magyarok. Ez a fontos elem tehát eddig hiányzott a magyar nemzeti érdekérvényesítés eszköztárából, de idén megváltozik a helyzet.
– A gyakorlatban ez mit jelent? Ha van egy nemzeti érdeket is képviselő biztosunk, akkor például nem kaszálják el a szabad pálinkafőzést?
– Hipotetikus a kérdés, de nagyjából ez a helyzet. Az eljárást ugyanis az Európai Bizottság indította az Európai Bíróságnál. Ha a magyar biztos időben megpróbál érvelni, más európai példákat hozni, lehet, hogy el sem indul az egész.
– Honnan tudjuk, hogy Andor László nem próbálta meg?
– Nem tudjuk, de annak sem láttuk jelet, hogy megpróbálta volna. A pálinkafőzés tiltása viszont állatorvosi lóként mutatja az EU mai helyzetet. Az úgy jóval többről szól a pálinkánál. Arról: az állam, a bürokraták beleszólhatnak-e abba, hogy otthon, a kertben érett gyümölcsöt a magam számára hogyan hasznosítom. Magyarország kimondta, hogy ebből nem akar bevételt, ezért ezt nem is akarja szabályozni. Erre jön egy még nagyobb bürokrácia, amely azt mondja, hogy ezt nem teheted meg. Miért? Mert máshol is szabályozzák. Ez ellen küzdeni jelképes úgy, a személyes szabadság melletti harc.
– Szép, ám így a Fidesz az otthon termeszthető könnyűdrogok legalizálásáért is síkra kellene hogy szálljon, nemde?
– Ez nem fog bekövetkezni.
– Sejtettük. Logikusan viszont ezt kellene tenniük, nem?
– Nagy különbség, hogy a pálinkafőzés régi magyar szokás, a pálinka hungarikum, a marihuána meg nem az, továbbá annak meg a fogyasztását is tiltja a törvény.
– S ha a szabadság fontos, az EU meg sok szempontból ellenszenves, miért nem támogatják a Jobbik ötletét, hogy a nép döntsön bennmaradásról, kilépésről?
– Mert a kérdés április 6-an eldőlt. A Jobbik az egyetlen párt, amely a kilépést támogatná – és összesen 21 százalékot szerzett. A magyar választók elsöprő többsége is maradna tehát az Európai Unióban. Helyesen. Ha csak azt nézzük, hogy a hazai fejlesztések 97 százaléka EU-pénzből valósul meg…
– Ha viszont azt, hogy az ígéretek ellenére sem közeledtünk a nyugati életszínvonalhoz az elmúlt tíz évben…
– Arról, hogy nyolc évig a szocialisták kormányoztak, aligha az EU tehet. A felzárkózást márpedig az a nyolc év torpantotta meg – Szlovákiában, Lengyelországban volt fejlődés uniós csatlakozásuk után is. Másrészt: mi lett volna, ha nem lépünk be? Gazdaságilag akkor jobban állnánk? Ilyet szerintem senki nem mer állítani.
 
Forrás: Heti Válasz, Stumpf András, 2014. április 17.