Európai Unió

A kommunista bűnök jogi rendezését kérték Brüsszelben

A kommunista bűnök jogi rendezését kérték Brüsszelben

2012. 06. 06.

A volt szocialista országok egykori vezetői, valamint tudósok vitáztak Brüsszelben a kommunizmus bűntetteinek jogi rendezéséről, illetve ennek lehetőségeiről. Az Európai Néppárt, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja, valamint az Európai Emlékezet és Szolidaritás Hálózata által szervezett nemzetközi konferencia résztvevői azt sürgették, hogy a fasizmushoz hasonlóan a kommunizmus bűntetteit is mondják ki európai és nemzetközi jogszabályok, garanciát nyújtva arra, hogy mindazok nem ismétlődhetnek meg.

A rendezvény időzítése nem véletlen: 2008. június 3-án fogadták el a cseh Zdenek Bohac kezdeményezésére azt a nyilatkozatot (Prágai Nyilatkozat az Európai Lelkiismeret és Kommunizmus tárgyában), amely az Európai Uniót szólítja fel a kommunista bűnök elkövetőinek jogi felelősségre vonására.

A konferencián felszólaló, főként volt közép-európai országokból származó politikusok és egyetemi tanárok nem kértek kevesebbet, mint az Európai Unión belül egy olyan jogi testület felállítását, amely a hatályos törvények alá nem tartozó kommunista bűnöket vizsgálná. A korábban is többször hangoztatott elvárás az, hogy egy olyan életképes nemzetközi igazságszolgáltatási modell álljon fel, amely végleg rendezni tudná azt az erkölcsi és jogi adósságot, amellyel az Európai Unió tartozik a kommunizmus áldozatainak.

Szlovákia egykori miniszterelnöke a konferencián elmondta, hogy a fasizmus és a kommunizmus jogi megítélése jelentősen különbözik egymástól, holott a két rezsim emberi jogi felfogása meglehetősen egyforma volt. Jan Carnogursky elmondta, a fasizmust a II. világháború végén „legyőzték, mostanra többé-kevésbé rendben van a jogi rendezése”. Hozzátette, hogy kommunista pártok viszont még mindig léteznek Európában, és az ideológia atyját, Karl Marxot még a mai napig is idézik, még a sajtóban is.

Az 1991-1992 között hivatalban lévő kormányfő szerint hasonló törvényeket kellene elfogadni a kommunizmus bűneiről, mint a nácizmust tiltó és elítélő jogszabályok.

Az aarhusi egyetem professzora szerint nem kellene tabuként kezelni a nemzetközi jog fejlődését. „A jogfejlődés mindig is történelmi tényekből eredt, a múlt megfelelő ismerete tehát a nemzetközi jog fejlődéséhez vezethet, például nemzetközi jogi egyezmények formájában”. Martin Alm nem sürgetett ugyanakkor egy kommunizmust elítélő nemzetközi jogi egyezmény megkötését, szerinte ugyanis ehhez ismerni kellene teljes körűen a történelmi tényeket.

Az egyetemi tanár a jogi rendezés és felelősségre vonás mellett a történelmi tények és ismeretek elemzését is szükségesnek tartaná, utóbbit ugyanis még mindig szubjektívan, és sokszor tévesen értelmezik – tette hozzá Martin Alm.

Forrás: Kitekintő

 

Az EPP Group sajtóközleménye:    

Crimes of Communism against humanity: Europe needs to do more. Jerzy Buzek MEP, Sandra Kalniete MEP, György Schöpflin MEP and Tunne Kelam MEP

In order to seek a new model of international justice which could finally settle the ethical, moral and legal debt which the European Union has towards its citizens who suffered severe violations of human rights under totalitarian Communist rule, and towards the perpetrators, an international conference entitled 'Legal Settlement of Communist Crimes' was organised today in the European Parliament.

It was a new contribution towards strengthening the process of reconciliation and integration of Europe initiated by the Platform of European Memory and Consciousness and the Reconciliation of European Histories Group (R.E.H. Group) in the European Parliament.

"It is in our history, in the community of the past, that we find answers to the questions of how to act, what to do, how not to act, and what not to do. If the Communist crimes are to remain relevant as a warning for us and future generations, we must speak of them with clarity. We need the courage to distinguish right from wrong, giving proper meaning to the complex reality of Communist rule. A legal settlement of Communist crimes – precisely because of its legal aspect, its reference to rule of law and justice – can best help restore clarity in our understanding of those dark times", said former President of the European Parliament, Jerzy Buzek MEP, in his opening speech.

"It is important that we do not only discuss and condemn the horrific crimes committed by Communist regimes, but also address the concrete steps which need to be taken in order to attain justice for victims and reconciliation for Europe. Many of the people who committed these crimes against humanity are walking the streets and justice has not been served; some even benefit from privileges earned by serving the Communist regimes. To attain some appeasement for the victims of these crimes and to set a precedent for the future, Europe should do everything in its power not only to condemn these crimes but also to pursue justice for the victims of Communist crimes just as was done for the victims of Nazism", emphasised Latvian MEP and Chairwoman of the R.E.H. Group, Sandra Kalniete.

Hungarian MEP György Schöpflin, who chaired the second panel on cases with European-wide relevance, underlined: "This conference is exciting and significant. It is exciting because it questions the hegemonic version of the past, that the Communist crimes are somehow less reprehensible than those of Nazism. It is always exciting when a hegemonic belief – that of the Western Left in this case – is challenged."

"The event is also significant because the victims of the crimes of Communism and their families continue to live with a sense of injustice, that the injustice that they have suffered has not been adequately redressed. The conference can bring the necessary closure one step closer. Finally, the conference is also important because it extends the concept of human rights to the Communist dictatorships and thereby establishes a sense of consistency regarding the recent history of Europe."

"This conference is about equality of all victims of totalitarian regimes before international justice. Today, 23 years after the demolition of the Berlin Wall and 8 years after the EU enlargement to encompass recent Central and Eastern European victims of the Soviet totalitarianism, it is high time to end the still dominant paradigm of post-war history, formulated with the participation of Stalin which has left millions of victims of the Soviet terrorist regime in the shadows. The experience of the past eight years has demonstrated that one of the preconditions to deepening European integration will be a balanced approach to the victims of different totalitarian regimes of the 20th Century with a legally-binding assessment of all crimes committed against humanity", highlighted Estonian MEP Tunne Kelam.

We have to do everything possible so that young people do not fall into the traps of ever-changing appearances of inciting hatred and radicalism. The key is learning from past lessons and adopting legal measures throughout Europe such as an EU legal instrument against public condoning of crimes committed by the totalitarian regimes", stressed Lithuanian MEP Radvilė Morkūnaitė.

The conference brought together MEPs, legal experts, representatives of institutions and organisations dealing with the totalitarian past, victim associations, as well as important European institutions from at least 16 European countries.