A kormány a cselekvés helyett a kifogásokat keresi

A Fidesz európai parlamenti képviselője hangsúlyozta: a kormánynak szabad mozgástere van a benzin jövedéki adójának csökkentésére, mert míg jelenleg Magyarországon ezer literenként 412 euró jövedéki adót kell fizetni a benzinért, addig az unió minimálisan csak 359 eurót vár el. A politikus kijelentette, hogy az uniós szabályok nem akadályozzák a benzin jövedéki adójának csökkentését.

Az MTI kérdésére – 2003-ban nemzeti minimumként befagyasztott magyar jövedéki adószint a benzin esetében magasabb volt, mint az unió által elvárt minimum – Szájer József azt mondta, a 412 és a 359 euró között jelentős eltérés van és ő ezt hívja mozgástérnek. Hozzátette: a gázolaj esetében ez nincs meg. Arra is kitért, hogy más országoknál, ahol az EU-s minimumhatárok kötik a kormányokat, más módon keresnek mozgásteret. Ez alapján ha a gázolajon kívül bármi másnál lenne uniós korlát, azokban az esetekben is meg lehetne találni a mozgásteret, de ehhez politikai akaratra volna szükség.

Szájer József sajtótájékoztatóján példaként említette, hogy Spanyolországban 55 millió eurót különítettek el a sofőrök korkedvezményes nyugdíjára, Nicolas Sarkozy francia elnök javaslatot tett az üzemanyagadó maximalizálására, míg Malajzia több mint 300 millió dollárt különített el a kompenzációra.

A néppárti EP-képviselő másik lehetséges megoldásként az áfa csökkentését említette. Szájer József utalt arra, az unió lehetővé teszi, hogy bizonyos termékek körére kedvezményesebb besorolást alkalmazzanak, így csökkenthető a háztartási energia és az élelmiszerek áfája. Felhívta a figyelmet arra, hogy magas inflációjú korszak köszönt be, és a változások kihívás elé állítanak minden országot. Leszögezte: ahhoz, hogy Magyarország sikeresen meg tudjon birkózni ezekkel a kihívásokkal, cselekvőképes kormányra és erős gazdaságra lenne szükség, de – mint mondta – jelenleg egyikkel sem rendelkezünk.

Szájer József emlékeztetett arra, hogy a szocialista kormány tízszer emelte a gáz árát és kedden újabb drágulás lép életbe. Szerinte a kormány „alkalmatlanságának és tehetetlenségének” következményeként Európában Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben az élelmiszerek. Megjegyezte: az élelmiszerek ára átlagosan 13,5 százalékkal nőtt, ezen belül az alapélelmiszereké 20-40 százalékkal, miközben a reálbérek 5, a reálnyugdíjak pedig 3,8 százalékkal csökkentek.

A fideszes EP-képviselő szólt arról is, hogy a drágulás miatt a szakértők szerint körülbelül 30 milliárd forint plusz folyik be az államkasszába.