Hírek

A kormány az országért van és nem fordítva

A kormány az országért van és nem fordítva

2009. 03. 15.

Szájer József ünnepi beszéde

2009. március 15-én köztársasági elnökünk azért küzd valamennyiünk nevében, hogy szabadon ünnepelhessük a forradalmunkat és a szabadságharcunkat. Éljen Sólyom László, mert az őt ért támadás minden magyar embert ért támadás egyben. És az amit ő tesz, amikor a jogainkért küzd, a szabadságunkért, az valamennyiünk küzdelme. Egy ilyen helyzetben azt várhatnánk a Magyar Köztársaság kormányától, hogy határozottan kiáll Sólyom László és minden ünneplő magyar ember és nemzettársunk mellett. A magyar kormányra ebben sem számíthatnak az emberek. De mit is várunk egy olyan kormánytól, amely saját maga sem visel felelősséget az ország iránt. 1848 egyik üzenete az volt, hogy felelős kormányzatot követeltünk. Most Magyarországon olyan kormányra van szükség, amelynek sikerül az ország sorsát jobbra fordítani, és egyben felelős is a polgárai iránt – mondta Szájer József Sopronban.

– 1848-ban a nemzet felismerte hivatását és annak teljesítését véghezvitte. 1848 március 15-e az önrendelkezés méltóságteljes és közakarattal támogatott kinyilvánítása volt.

A hatalom akarata a közakarattal szemben tehetetlen volt.

És ez a nap, 1848 március 15-e volt az a nap, amikor a nemzetté érett nép.

Követeléseinek listáján egyszerre jelennek meg létkérdésként: a 300 évvel azelőtt elveszített önállóság, a három részre szakított ország egységének igénye, a szociális állapotok rendezése, a polgárosodás folyamatának beteljesítése, a sajtószabadság.

Egyszerre jelentkezett, az összes a múltra mutató, jelenbeli reménytelenség és a jövőbe vetett remény, az új irány.

A kivívott szabadság sohasem végleges állapot, azért mindig újból és újból meg kell küzdeni.

A történelem során megtapasztalhattuk: semmilyen megtorlásnak, semmilyen terrornak, semmiféle diktatúrának, vagy külső erőnek nem sikerült eltörölnie azt a szabadságvágyat, amely 1848-ból kapott és kap éltető erőt.

1848-nak az a kisugárzása és ereje a mai napig mércéje annak, hogy a nemzet mennyire szabad.

Mércéje annak ahogyan a demokrácia érvényesül. Mércéje annak, hogy létezik-e jóllét, hogy hol tart a gazdasági fejlődés. Annak, hogy az, aki dolgozni szeretne talál-e munkahelyet. Mércéje annak, hogy a családok mernek-e vállalni gyermekeket, hogy biztonságban érzik-e magukat. Mércéje annak, hogy egy egész élet munkája és küzdelme után mennyire megbecsültek nyugdíjasaink. 1848 eszménye mércéje annak, hogy lelkiekben és szellemiekben erős-e egy közösség, hogy a nemzet bízik-e jövőjében, vagy a jelentől retteg.

1848-nak az a kisugárzása és ereje mércéje a jelenünknek.

"…jaj azon nemzetnek" amely hivatása ,,megfeleléséhez az erkölcsi erőt nélkülözi…" – mondta 1848-ban Kossuth Lajos.

Hogyan áll mai magyar valóságunk ? Hogyan áll a mai magyar valóságunk az 1848-as erkölcsi mércével mérve?

1848. március 15. olyan nap, amelyen mindenki, minden közösség, minden egyén, minden hatalmon lévő kormány megmérettetik.

Ma is.

Ezért, amely hatalom tudja magáról, hogy a mérce szerint kevésnek találtatik, az nem szereti ezt a napot.

Március 15. a nemzet születésének napja, azaz a nagy, összmagyar közösség örökérvényű ünnepe.

Miért van az, hogy a hatalomnak mégis külön, elszigeletelten kell ünnepelnie, óvnia kell magát a közös ünnepléstől, éppen a közösségtől magától?

A demokrácia és a jogállam , a nemzet iránti felelősség szerint, a március 15-e mércéjével mérve a mai hatalom kevésnek találtatik.

Ma a magyar nemzetet saját vezetőik sodorták veszélybe. Ma a magyar nemzetet saját vezetőik hazudják szembe. Ma mindannyian érezzük a hanyatlás szelét.

Erős Magyarország nélkül nincs erős magyar ember sem, a hanyatlás és romlás ellen kizárólag egy új irány, az összefogás politikája emelhet gátat.

Megújulásra van szüksége az országnak.

1848 fiataljai azt írták a kor üzenőfalára: : merjük vállalni, hogy magyarok vagyunk, merjünk a jövő emberei lenni.

Táncsics Mihály 1848-ban azt mondta: ,,a kormány az országért van, tehát fölötte a nemzet mindenkor intézkedhetik…."

A tetteiben az alapvető erkölcsi mércét nélkülöző kormánynak, az országot az elmúlt 7 év alatt rombadöntőknek, a gazdaságot, az egészségügyet, az oktatást tönkretevőknek, a minden területen kártokozóknak üzenjük Táncsics szavaival: eljött a nemzet intézkedésének ideje!

A kormány az országért van és nem fordítva.

,,Ha mindenki meg nem teszi ma is a haza iránti kötelességét, akkor az emberek többsége számára a "haza" csak egy szép szó marad."

Érezzük a nemzet hősei számára annak megalázó voltát, hogy a mindenkori metternich-kek és haynauk hősnek és forradalmárnak kívánják magukat átfestetni a történelem arcképcsarnokában.

Ezért 1848 üzen Önöknek egyenként, és üzen a közösségeknek.

Mindenki maga személy szerint felelős a haza sorsáért. A haza népének mindnyájan tagjai vagyunk – figyelmeztet Kossuth Lajos. Ezért mindannyiunk kötelessége a hazáért áldozatot hozni. Nem véráldozatra, és nem harcra van szükség, hanem megtenni azt, amire jogunk van, hogy a 2009-es esztendőt, a 2010-est sorsfordítóvá, új irányt adóvá tegyük a nemzet életében. "A kormány az országért van, tehát fölötte a nemzet mindenkor intézkedhetik…"

Önökből áll a közösség: egyenként és személyenként. Mibelőlünk áll a közösség, minden jószándékú és a közösségéért felelősen tenni akaró emberből áll a nemzet.

Mint ahogyan 1848-49-nek a társadalom nem elszenvedője, hanem részese volt, úgy a 2009. évnek és az utána következőknek minekünk nem elszenvedőinek kell lennünk, hanem részeseivé, átalakítóivá, új irányba fordítóivá.

A nemzet mi vagyunk, minden, a haza sorsáért felelősséget érző, és áldozatot is vállaló magyar. Ezért Táncsics szavaival élve, 1848 azt üzeni: eljött a nemzet intézkedésének ideje. 1848 erkölcsi erejével, 1848 erkölcsi parancs a szerint.

Köszönöm, hogy Önökkel lehettem, köszönöm, hogy meghallgattak.

(fidesz.sopron.hu)