Hírek

A kormány mindennapos gyakorlatává vált az emberi jogok korlátozása

A kormány mindennapos gyakorlatává vált az emberi jogok korlátozása

2008. 08. 14.

A Szabadság Kör úgy látja, hogy a kormány mindennapos gyakorlatává vált az emberi jogok korlátozása – mondta a társaság nevében Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium előtt tartott sajtótájékoztatóján, csütörtökön. 


Az ellenzéki politikus különösen aggasztónak nevezte, hogy a szabad véleménynyilvánítást és több más alapjogot úgy korlátoznak, hogy később sem nevezik meg a felelősöket. 

Példaként említette a 2006-os őszi eseményeket, mert mint mondta, "a mai napig egy-két közrendőrnek a számonkérésén túl nem tudjuk, hogy kik az igazi felelősei annak a nagyon súlyos, brutális akciónak, ami a politika utasítására történt". 

Szintén a Szabadság Kört képviselő Gulyás Gergely ügyvéd azt mondta, hogy írásban öt kérdést tesznek fel Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszternek. Véleménye szerint a kérdések közérdekű adatokra vonatkoznak, amelyekre a miniszternek válaszolnia kell.
 
A nyílt levélben, amelyet rajtuk kívül még húszan írtak alá, többek között arról érdeklődnek, hogy 2006. szeptember 17-ét követően a rendőrség a nemzeti ünnepeken, vagy más alkalmakkor a rendfenntartás, vagy az állami vezetők védelmének ellátása során igénybe vette-e bármely gazdasági társaság segítségét. Ha erre a válasz igen, akkor a Szabadság Kör azt is szeretné megtudni, hogy mely cégek, milyen jogviszony keretében és mennyi pénzért dolgoztak ezeken a feladatokon. 

Gulyás Gergely közölte: azt is kérik, hogy az In-kal Security-ről külön is nyilatkozzon a minisztérium, mert sajtóinformációk és társaság tudomása szerint a cég többször is ellátott olyan feladatot, amelyen jogszerűen nem dolgozhatott volna. Említette, hogy az In-kal Security emberei például rendezvényeken igazoltattak. 

Azt is megkérdezik a levélben, hogy mennyibe került 2006. szeptember 17-től a védett állami vezetők védelme. A Szabadság Kör arra is kíváncsi, hogy mennyibe kerül az Országgyűlés épületét körülvevő kordon fenntartása és védelme. 

Egyúttal arra is kíváncsiak, hogy a rendőrség érvényesített-e kártérítési igényt azokkal a bűncselekmény miatt jogerősen elítélt rendőrökkel szemben, akiknek magatartása folytán a rendfenntartó szerveknek kártérítést kellett fizetnie. 

A sajtótájékoztató után Balog Zoltán és Gulyás Gergely, nyomukban több mint húsz újságíróval, fotóriporterrel és operatőrrel, bement az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak is helyt adó Miniszterelnöki Hivatal épületébe, de a portán már csak őket kettejüket engedték tovább Draskovics Tiborhoz. 

A körülbelül félórás beszélgetést követően, amelynek során átadták a levelet, az épület előtt várakozó újságíróknak Balog Zoltán azt mondta: a miniszter nem értett egyet azzal a kijelentésükkel, hogy Magyarországon kormányzati szinten megsértik az alapjogokat. Hozzátette, hogy Draskovics Tibor ígéretet tett a kérdések megválaszolására.

(MTI)


A Szabadság Kör nyílt levele Draskovits Tiborhoz



Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Dr. Draskovics Tibor miniszter úr részére



Tisztelt Miniszter Úr!

A Szabadság Kör véleménye szerint, az elmúlt két évben, hazánkban rendszeressé vált a szabadságjogok korlátozása. A Szabadság Kör sajtótájékoztatón és nyilatkozati formában is már több alkalommal kifejtette, hogy az alkotmányos alapjogok korlátozása a kormány mindennapi gyakorlatává vált. Különösen aggasztónak tartjuk, hogy Magyarországon a véleménynyilvánítás és más alapjogok jogellenes korlátozására úgy kerülhet sor, hogy még a legnyilvánvalóbb esetekben sem történik meg a felelősök megnevezése, ahogyan az sem ismerjük, hogy mennyibe kerültek eddig e jogkorlátozások a magyar adófizető polgárnak.

Néhány közrendőrtől eltekintve a mai napig nincs sem jogi, sem politikai felelőse annak a példátlan rendőri brutalitásnak, amely 2006. szeptemberében és október 23.-án történt. Nem tudjuk az sem, hogy milyen jogcímen és mennyi pénzt fizetett a magyar állam azoknak a magántulajdonban álló, de közfeladatot ellátó biztonságtechnikai cégeknek, amelyeket állami vezetők és intézmények védelmével bíztak meg. A mai napig nincs sem jogi, sem politikai, sem anyagi felelőse a jogszerűen megtartott és az Európai Bíróság akkor már ismert határozatai ellenére jogellenesen feloszlatott spontán demonstrációknak.

A Szabadság Kör azon a véleményen van, hogy a jogellenesen feloszlatott spontán demonstrációkkal kapcsolatos rendőrségi kiadások, az állandósult állami kordonbérlet és a gyülekezési jog törvénytelen korlátozása miatt kifizetett kártérítések összege, valamint a felelősök személye közérdekű adatnak minősülnek. Ennek ellenére ezen adatok a mai napig nem nyilvánosak. A Szabadság Kör hangsúlyozza, hogy az állam elszámoltathatósága, a közpénzek felhasználásának átláthatósága a demokratikus nyilvánosság alapja. A közpénzek ellenőrzése elsősorban az állam feladata, ugyanakkor nem állami monopólium.

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. szerint „a Magyar Köztársaság Rendőrségének feladata a közbiztonság és a belső rend védelme.” Ennek keretében „a rendőrség védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket”. E feladatot elsősorban a Köztársasági Őrezred, mint az Országos Rendőr-főkapitányság szervezetébe integrált, főigazgatósági jogállású szervezeti egység hivatott ellátni.

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv szerint a Kormány a rendészetért felelős miniszter útján irányítja a Rendőrséget. A miniszter szabályozza a Rendőrség tevékenységét és működését, irányítja az országos rendőrfőkapitány tevékenységét, törvényességi, szakszerűségi, pénzügyi és hatékonysági szempontból ellenőrzi a Rendőrség tevékenységét, továbbá a rendőrségi feladatok teljesítésére, a Kormánynak a közbiztonság és a közrend védelme … körében hozott döntései végrehajtására – törvény eltérő rendelkezése hiányában –
az országos rendőrfőkapitány számára egyedi utasítást adhat ki a feladat elvégzésére, mulasztás pótlására vagy jogszabálysértő állapot megszüntetésére.

Fentiekre, tehát az Ön általános felügyeleti és a konkrét esetekben fennálló utasítási jogára tekintettel kérjük, hogy szíveskedjen a következő kérdésekre pontos válaszokat adni:

1.) 2006. szeptember 17.-ét követően, a rendőrség a nemzeti ünnepeken, vagy bármely más alkalmakkor igénybe vette-e fenti feladatainak ellátása során bármely gazdasági társaság segítségét? Ha igen, melyek ezek a cégek, milyen feladatot láttak el, milyen jogviszony keretében és pontosan mennyi pénzt és/vagy más ellenszolgáltatást kaptak ezért?



2.) Külön is kérjük válaszát arról, hogy az In-kal Security részt vett-e a fenti feladatok ellátásában? Ha igen milyen feladatot látott el, milyen jogviszony keretében és pontosan mennyi pénzt és/vagy más ellenszolgáltatást kapott ezért?



3.) 2006. szeptember 17.-ét követően pontosan mennyibe került az egyes védett állami vezetők védelmének biztosítása?



4.) Pontosan mennyibe került és kerül az Országgyűlés épületét 2006. október 23. után hol szűkebb, hol szélesebb sávban körülvevő kordon létesítése, fenntartása, őrzése?



5.) Érvényesített-e a rendőrség kártérítési igényt azokkal a bűncselekmény miatt jogerősen elítélt rendőrökkel szemben, akiknek magatartása folytán a rendőrségnek kártérítést kellett fizetnie?  
 
Kérjük, hogy a fenti kérdések megválaszolásán túl másolatban bocsássa rendelkezésünkre a válaszait alátámasztó dokumentumokat, különös tekintettel a külső cégekkel kötött szerződésekre. A másolással kapcsolatos költségek megtérítését, előzetes egyeztetést követően vállaljuk.

A válaszadás kötelezettségének jogalapjára vonatkozóan tájékoztatjuk, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint „a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.” A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19.§-a szerint pedig „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és- személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A fenti szervek vezetőinek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse.”

Fentiekre tekintettel kérjük, hogy a törvényi rendelkezésekkel összhangban a közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének, jelen megkeresésünk kézhezvételétől számított 15 napon belül eleget tenni szíveskedjen.  

Budapest, 2008. augusztus 12.

Tisztelettel:


Balog Zoltán

Borókai Gábor

Elek István

Gál Kinga

Gulyás Gergely

Győri Enikő

Gyürk András

Hammerstein Judit

Hankiss Ágnes

Hegedűs Zsuzsa

Hidvéghi Balázs

Holbok Sándor

Kerezsi Loránd

Manchin Róbert

Őry Csaba

Panyi Miklós

Pap Csaba

Prőhle Gergely

Segesdi János

Szájer József

T. Mészáros András

Torda Eszter