Hírek

‘A külföld akarja eljátszani a magyar ellenzék szerepét’

‘A külföld akarja eljátszani a magyar ellenzék szerepét’

2012. 02. 25.

A londoni magyar nagykövetségen megrendezett tájékoztató meghirdetett témája az új alaptörvény volt, de Szájer József részletesen kitért az Európai Bizottság Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásaira, a kohéziós alapokból származó források egy részének felfüggesztésére tett javaslatra és más aktuális kérdésekre is. Az európai parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy a hazánk iránt megnyilvánuló felfokozott figyelmet végeredményben saját javunkra lehet majd fordítani. Fontosnak tartotta elmondani, hogy a különböző nemzetközi testületek, például a Velencei Bizottság részéről mindeddig csak az átmeneti rendelkezésekkel, és nem az alkotmány lényegi részével kapcsolatban érkeztek be kritikák vagy változtatási igények. Szájer benyomása szerint a nemzetközi sajtó, külföldi politikusok és civil szervezetek úgy érzik, nekik kell betölteniük a tehetetlen, szinte nem létező magyarországi ellenzék szerepét.

A Fidesz egyik alapító atyja a brit választási rendszer összefüggésébe helyezte a párt 2010-es túlnyomó győzelmét, amikor megemlítette, hogy a 176 egyéni képviselői helyből csak hármat nem szerzett meg. Ez az eredmény nem véletlenül született meg, hanem az előző kormánnyal a gazdaság, az egészségügy, az oktatás összeomlása, a korrupció miatt kialakult mély elégedetlenség eredménye volt. Szájer József friss pollokra hivatkozva kijelentette, hogy a támogatás mértéke alig változott. A különböző kötelezettségszegési kritikákkal kapcsolatban a politikus elmondta, hogy az Európai Bizottságnak összehasonlítást téve és valamennyi információ birtokában kellett volna meghozni véleményét. A Médiatanács egypárti tagságánál nem vette például figyelembe, hogy az ellenzéki pártok nem tudtak megegyezni egy közös jelölt állításában. A bírákat pedig több más országban politikusok nevezik ki, és nem egy szakmai testület, mint Magyarországon.

Az Európai Parlament Európai Néppárt-Európai Demokraták Frakciójának alelnöke nehezen tudja elfogadni, hogy Magyarországot olyan kérdésekben marasztalták el, melyek másutt is előfordulnak. A kohéziós alapból származó kifizetések felfüggesztésére tett javaslatot nagyon szokatlannak nevezte, mert az egy feltételezésen, azon alapul, hogy 2013-ban 3,25 százalékos lesz a deficit. Az igazságtalanságok sorába tartozik Szájer szerint, hogy a Bizottság már a törvények előterjesztése előtt, az előkészületi stádiumban azok egyes elemeinek megváltoztatására szólított fel, majd később különböző kritikák orvoslására rendkívül rövid időt hagyott a magyar kormánynak. A többször is említett „kettős mérce” alkalmazására felhozott példák egyike volt a Monetáris Tanács, melynek összeállításán a Gyurcsány-kormány is változtatott, de abba a Bizottság nem szólt bele.

Az alkotmánnyal kapcsolatban Londonban is felmerült újságírói aggodalmat eloszlatva Szájer magyarázatot adott az elismert egyházak szűkre szabott listájára. Hangsúlyozta, hogy az ezen legalábbis az első menetben kívül rekedt vallási szervezeteknek is joguk van lelki-hitbeli tevékenységet kifejteni, a különbség csak az adófizetők pénzéből származó támogatások megvonásában áll.

Forrás: nol.hu