Magyarország

A Szabadság Kör álláspontját a Btk. kormány által kezdeményezett módosításról

A Szabadság Kör álláspontját a Btk. kormány által kezdeményezett módosításról

2008. 09. 24.




Az Emberi Jogi Bizottság ülésén – a Szabadság Körön kívül – a kormányjavaslatokkal kapcsolatos véleményét a TASZ, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány,  valamint a HIT Gyülekezete fejtette ki. Az Igazságügyi Minisztériumot a bizottsági meghallgatáson Gönczöl Katalin szakállamtitkár képviselte. Az alábbiakban olvasható a Szabadság Körnek az Emberi Jogi Bizottság ülésén elhangzott szakvéleménye.

A Szabadság Kör álláspontja az Igazságügyi Minisztérium által a közrend, valamint az Igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatról (T/6218) és egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról. (T /1267)


A Szabadság Kör az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által előterjesztett törvénymódosítási javaslatokat megtárgyalta. Mindenekelőtt üdvözlendőnek tartjuk azt a célt, hogy a kormány elsősorban a gyülekezési jog védelmében fel kíván lépni a közrendet, és köznyugalmat veszélyeztető jelenségek ellen. A kormányzati előterjesztés indokolása utal arra, hogy az újraszabályozást a közelmúlt eseményei tették indokolttá.  A Szabadság Kör nincs tisztában azzal, hogy a Minisztérium mit ért közelmúlt alatt, ugyanakkor – miközben minden alkalommal a demonstrálók személyétől függetlenül elítéltük a gyülekezési jog hatálya alá tarozó bármely rendezvény jogellenes megzavarását – határozott meggyőződésünk, hogy a 2006 őszi rendőri brutalitáshoz hasonló mértékű jogsértések a közelmúltban nem fordultak elő. Éppen ezért mi üdvözöljük a kormányzati álláspont gyülekezési joggal kapcsolatos változását, még akkor is, hogy ha e változás őszintesége mindaddig joggal vonható kétségbe, amíg a 2006 szeptemberében, októberében a gyülekezés alapjogát durván sértő, az állam által saját polgárai ellen parancsra elkövetett erőszak kivizsgálása, a felelősök felkutatása, és a sértettek kártérítése nem történik meg.

Ami a konkrét törvénymódosítási javaslatokat illeti: ezek egy része méltányolható büntetőjogi célokat szolgál, más része azonban elfogadhatatlan és alkotmányosan is aggályos. Ez utóbbi körbe tartozik az egyesülési, gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése címen előterjesztett, a Btk. 174./C  § (1) bekezdéseként megkonstruálni szándékozott tényállás, mely a választási gyűlésen való részvétel jogtalan akadályozását akkor is büntetendőnek nyilvánítja, ha az erőszak vagy fenyegetés nélkül történik, hiszen az erőszakkal, vagy fenyegetéssel történő elkövetés már e tényállás (2) bekezdésben rögzített minősített esete.  A törvény e jogellenes akadályozás fogalmát nem rögzíti, a törvénymódosítás indokolása a hangszóróval, vagy más zajkeltő eszközzel történő megzavarást említ. Véleményünk szerint az ilyen magatartás büntetőjogi szankcionálása az európai gyakorlattal szembeforduló, valamint az Alkotmánybíróság 30/1992 (V.26) AB határozatában rögzített szükségesség és arányosság büntetőjogi kritériumával ellentétes szabályozást tartalmaz. Gyakorlati példánál maradva a mindenkori miniszterelnök kifütyülése büntetőjogi szankciókkal nem járhat, ez még csak a bírói mérlegelés körébe sem vonható. Véleményünk szerint itt alkotmányosan csak az erőszakkal vagy fenyegetéssel történő fellépés vezethet a büntetőjogi felelősség megállapításához.
A hatóság eljárása megzavarásának tervezett tényállásánál a törvénytervezet az erőszakos magatartás meghatározásakor a jelenlegi bírói gyakorlattal fordul szembe, amikor erőszakos magatartásnak minősíti a más személyre gyakorolt, támadó jellegű fizikai ráhatást abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sértés okozására.  A Szabadság Kör álláspontja szerint a tojásdobálás, vagy más hasonló, testi sértés okozására alkalmatlan cselekmény legfeljebb szabálysértésnek minősülhet.  Emellett természetesen a cselekmény sértettje a polgári jog szabályai szerint jelenleg is követelhet elégtételt. 

A jogalkotó aránytévesztését még jobban szemlélteti a garázdaság már önmagában is aggályos, jelenlegi gumitényállásának módosítási szándéka, melyre a kormány az erőszakos magatartás fenti meghatározását szintén kiterjesztené, valamint a büntetési tételeket kettőről három, illetve a (3) bekezdésben újonnan kreált minősített esetben öt évre emelné. A gyakorlatban ez olyan egészséges jogérzékkel rendelkezők számára minden további magyarázat nélkül nyilvánvalóan alkotmányellenesen aránytalan szabályozást eredményezne, hogy ha valaki egy rendezvényen papírgalacsinnal próbálja –  a példánál maradva sikertelenül  – megdobni a miniszterelnököt, akkor az a garázdaság bűntettének a Btk. 271.§ (3) bekezdés a) és b) pontja szerint is kétszeresen minősülő minősített esetének kísérletét követné el, melyért  öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne sújtható.

Összefoglalva tehát, miközben kétségeink vannak a Minisztérium szándékának őszinteségével kapcsolatosan, addig egészében a szabályozás célját a közrend, és köznyugalom védelmét, továbbá a gyülekezési jog akadálytalan érvényesülését fontosnak tartjuk, de a választott eszközök nem megfelelőek és szabályozatlanságuk vagy aránytalanságuk folytán alkotmányellenesek. Ezzel kapcsolatosan a Szabadság Kör felhívja az Emberi Jogi Bizottság figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság már hivatkozott határozatában egyértelművé tette, hogy a „büntetőjog a jogi felelősségi rendszerben az ultima ratio. Társadalmi rendeltetése, hogy a jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen”. „Az alkotmányos büntetőjogból fakadó tartalmi követelmény, hogy a törvényhozó a büntetendő magatartások körének meghatározásakor nem járhat el önkényesen. Valamely magatartás büntetendővé nyilvánításának szükségességét szigorú mércével kell megítélni: a különböző életviszonyok, erkölcsi, és jogi normák védelmében az emberi jogokat, és szabadságokat szükségképpen korlátozó büntetőjogi eszközrendszert csak a feltétlenül szükséges esetben és arányos mértékben indokolt igénybe venni akkor, ha az alkotmányos, vagy az Alkotmányra visszavezethető állami, társadalmi, gazdasági célok, értékek megóvása más módon nem lehetséges”.  A Szabadság Kör álláspontja szerint a törvénymódosítási javaslatok legalább a kiemelt pontokon, illetve a külön nem részletezett szabálysértési nyilvántartás létrehozásakor nem tesznek eleget ezen alapvető alkotmányos követelményeknek.