Magyarország

A Szabadság Kör nyilatkozata az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájáról

A Szabadság Kör nyilatkozata az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájáról

2007. 12. 14.

A XX. században számos megbocsáthatatlan emberi jogsérelem történt Európában. Az Alapjogi Charta elfogadása Európának az európai béke és az emberi szabadságjogok iránti elkötelezettségének kifejeződése. A Szabadság Kör vallja, hogy az emberi szabadságjogok védelme az európai identitás egyik alapköve. A Chartában kifejezésre juttatott civilizációs értékeket mindannyian közösen valljuk.

A Szabadság Kör mindamellett úgy látja, hogy az Európai Unió új Alapjogi Chartája az európai együttműködés mérföldköve is egyben. Az Európai Unió azt üzeni polgárainak és a világnak, hogy Európa nem csak gazdasági vállalkozás, hanem az értékek közössége is egyben, és polgárai védelmét fontosnak tartja. Az európai Charta a polgárok Európájának kifejeződése.          

Az Európai Unió Alapjogi Chartája teljes és korszerű dokumentum. Az Alapjogi Charta egybe fogja az európai polgárok állampolgári, politikai, gazdasági, szociális jogait, illetve az Európai Unió alapvető értékeit. A Charta olyan modern jogokat is tartalmaz, mint a magas színvonalú környezet- és fogyasztóvédelemhez, vagy a megfelelő ügyintézéshez és adatvédelemhez való jog. A dokumentum kimondja továbbá bármely nemzeti kisebbséghez tartozó személy diszkriminációjának tilalmát. Az Alapjogi Charta jogilag kötelező érvényű lesz az Európai Unió intézményeire nézve. Az európai polgárok pedig most először kapnak lehetőséget arra, hogy közvetlenül fordulhassanak az európai Bírósághoz jogaik érvényesítse érdekében. A jövőben az európai polgárok az emberi jogok védelmének kettős rendszerét élvezik, egyrészt az Európai Unió Alapjogi Chartája, másrészt az Európa Tanács Emberi Jogi Egyezményei által.

A Szabadság Kör civil személyek, közéleti személyiségek, politikusok kötöttségektől mentes tömörülése, amely a szabadságjogokat Magyarországon ért támadásokra való tekintettel, a szabadságjogok következetes, megalkuvás nélküli politikai képviseletét tűzte zászlajára.

Kelt, Budapest, 2007. december 14.

Balog Zoltán (teológus, politikus)
Borókai Gábor (újságíró)
Elek István (közíró)
Gál Kinga (jogász, politikus)
Gulyás Gergely (jogász)
Győri Enikő (volt nagykövet, tanácsadó)
Gyürk András (politikus)
Hammerstein Judit (tanácsadó)
Hankiss Ágnes (író, pszichológus)
Hegedűs Zsuzsa (szociológus)
Hidvéghi Balázs (politikai tanácsadó) Holbok Sándor (jogász)
Kerezsi Loránd (politikai tanácsadó)
Manchin Róbert (alpolgármester)
Őry Csaba (jogász, politikus)
Panyi Miklós (joghallgató)
Pap Csaba (joghallgató)
Prőhle Gergely (liberális Fridrich Naumann Alapítvány volt magyarországi vezetője, tanácsadó)
Segesdi János (alpolgármester)
Szájer József (jogász, politikus)
T. Mészáros András (polgármester)
Torda Eszter (jogász, tanácsadó)