Akik ma kritizálnak, holnap majd másolnak minket…

Az új alaptörvény elfogadása előtt és azóta is sokféle vélemény látott napvilágot róla. A jogalkotásról és az alaptörvénnyel kapcsolatos visszhangokról kérdeztük Szájer József EP-képviselőt, aki kivette a részét az Alkotmány előkészületeiből.

Miben látja az új Alkotmány jelentőségét?
SZÁJER JOZSEF: Ez a törvény jóval túlmutat az új alkotmány megteremtésének jelentőségén. Három fontos elemét említem. Az egyik a környezeti, a másik a demográfiai és a harmadik a költségvetési fenntarthatóság intézménye, ami nálunk jelent meg, és még egyetlen egy országban sem a világon. Az ember olyan mértékben rombolja a saját környezetét, hogy azt még alkotmányos eszközökkel is nehéz lesz megállítani. Vagy vegyük az európai szintű népességfogyást, ami önmagában is fenyegeti a munka világának, a nyugdíjrendszereknek a fenntarthatóságát. A harmadik, ami nekünk magyaroknak a legsúlyosabb probléma: mi ötven éve egy egyre súlyosbodó adósságtömeget görgetünk magunk előtt. Ha más országok új alkotmányt fogadnak el, a magyarok úttörő szerepét biztosan nem hagyhatják figyelmen kívül, s akik ma hangosan bírálnak minket, lehet, hogy holnap másolni fognak bennünket.
 
Az alaptörvény nyitva hagyott egy sor aktuális kérdést, mert azokról meg nem született politikai döntés. A legfontosabbnak tartottak közül említene néhányat?
SZÁJER JOZSEF: Az új alkotmány gyors tető alá hozását sokan sietségnek tudták be, pedig még egész sor kérdésben kell lépni az új alkotmány szellemében. Ilyen például az igazságügyi reform, a választójogi rendszernek, vagy az önkormányzati rendszernek az átalakítása. Ezeket az alkotmány átutalja a sarkalatos törvényekre, melyekben ezeket rendezni lehet. Ezek a viták az év második felében zajlanak majd.
 
A Velencei Bizottság üdvözli, hogy az ország új, demokratikus alkotmányt fogadott el, de több ponton kritikai észrevételeket fogalmaz meg.
SZÁJER JOZSEF: Ezek egy része olyan szabályokat kér számon, amelyek más európai országokban sem részei az alkotmánynak. Más esetekben pedig olyan pontokon fogalmaz meg bírálatot, amelyek a még hatályos  alkotmányban is benne vannak. Példaként a tényleges életfogytiglani büntetést említette a bizottság. A testület szerintem félreérti a sajtószabadságra vagy a nemzetiségek jogaira vonatkozó szabályozást is. Javasoltam a jelentésben szereplő értelemzavaró hibák kijavítását, de ezeket a Velencei Bizottság figyelmen kívül hagyta. Magyarország nem tudja elfogadni a Velencei Bizottság által az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott véleményt. A határozat tervezetének szövegét már korábban kiszivárogtatták, és azon az ülésen megtett érdemi észrevételeim ellenére lényeges módosítás nem történt. A Velencei Bizottság elismeri, hogy az új alkotmány biztosítja a jogállamiság és az emberi jogok garanciáit, és azt, hogy Magyarország demokrácia. A Velencei Bizottság határozatainak jogilag kötelező ereje nincs, a szöveg és az ajánlások véleményt fejeznek ki, az abban megfogalmazottak külön kötelezettségeket nem rónak Magyarországra.
 

Az interjú olvasható az alábbi lapokban: Észak-Magyarország, Hajdú Napló, Kelet-Magyarország