Európai Unió

Az alkotmányos szerződés: nem

Az alkotmányos szerződés: nem

2005. 11. 05.

Vastagh Pál szocialista képviselõ, az Országgyûlés Alkotmányügyi Bizottságának elnöke, Szájer József, az Európai Parlament néppárti képviselõcsoportjának frakcióvezetõ-helyettese, valamint Szent-Iványi István, az Európai Parlament Liberálisok és Demokraták Képviselőcsoportjának tagja – mindhárman részt vettek az alkotmányos szerzõdés szövegét megfogalmazó konvent munkájában – szombaton, a Liberális Fiatalok Egyesülete által szervezett, az Európai alkotmányról és az unió jövõjérõl címû kétnapos nemzetközi konferencia zárónapján sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét az unió jövõjérõl.

Vastagh Pál szerint nem lehet "halottnak" tekinteni az alkotmányt, hanem az elõzetes tervekkel ellentétben hosszabb folyamatról van szó. A szocialista politikus emlékeztetett: több megoldási javaslat is felvetõdött az unióban, az egyik az, hogy 2009-ben a következõ európai parlamenti választás évében tartsanak összeurópai népszavazást, de ennek a jogi mechanizmusa még nem ismeretes.

Mások azt az álláspontot képviselik, hogy egy új konvent dolgozzon ki egy új dokumentumot; a testület tagjainak a legitimitását közvetlen választásuk is adhatná.

Szájer Jószef szerint ez a dokumentum nem alkotmány, hanem csak egy nemzetközi szerzõdés, amely a korábbiakhoz képest "nem nagyon ad újat".A fideszes politikus úgy értékelte, hogy az EU teljesítményét kell fokozni, fõleg a szabadság területén, ahol vannak még Magyarországot is érintõ korlátozások, így a szabad munkavállalás, illetve a támogatások területén.

A képviselõ a problémák közé sorolta az EU hatalmas bürokráciáját és túlszabályozottságát is.

Szent-Iványi István szerint Franciaországban, ahol minden háztartásba kézbesítették a több száz oldalas dokumentumot, nem annak paragrafusaival volt elsõsorban probléma, hanem az unió teljesítményét nem találták megfelelõnek.

A szabaddemokrata képviselõ kérdésre válaszolva elmondta, hogy jó a magyar EP-képviselõk együttmûködése, felidézte, hogy az idén közösen emlékeztek meg március 15-érõl és október 23-érõl, továbbá együtt lobbiznak a magyar érdekekért.

Szájer József is egyetértett ezzel, példaként említve, hogy közösen tették nemzetközi üggyé a Vajdaság kérdését, amelyet korábban egyszerûen magyar vonatkozású ügynek tekintettek.

A konferencián elhangzott felszólalásában Szájer József úgy vélekedett, hogy az alkotmányos szerzõdést fõként presztízs- és pr-okokból hozták ilyen gyorsan tetõ alá, s nonszensznek nevezte, hogy még mindig nem sikerült megoldani azokat az intézményi problémákat, amelyeket a dokumentum felvázol.

A képviselõ az unió problémáiról szólva "nemzeti önzésnek" nevezte a leggazdagabb, befizetõ tagországok hozzáállását, amelyek, szavai szerint, "1 százalékos klubban vannak".

MTI