Alaptörvény

Az alkotmányozás jelentős bírósági reformot is elindít

Az alkotmányozás jelentős bírósági reformot is elindít

2011. 03. 21.

Szájer József, aki az amerikai kongresszus, a sajtó és a külügyminisztérium képviselővel találkozott, hétfőn az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy Washingtonban nagy az érdeklődés a készülő alaptörvény iránt. Mint rámutatott, a magyar vezetés egyúttal azt is biztosítani szeretné, hogy ne legyenek félreértések, miként a médiatörvény ügyében, amellyel kapcsolatban Budapestet nagyon sok tévedésre, félreértésre és félrefordításra alapozódó támadás érte.

Azt tartom a legfontosabbnak, hogy világossá tegyem az amerikai partnerek számára: ez egy XXI. századi alkotmány, amely azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a jelen és a jövő számára fontosak – mondta Szájer József. "Ha Amerikában most írnák az alkotmányt, akkor hasonló elemeket tennének bele, mint Magyarország: biztosan benne lenne a költségvetési, a demográfiai és a környezeti fenntarthatóság elve, s bele lennének építve az eladósodással kapcsolatos korlátok, az ez ellen való védelem csakúgy, mint az emberek és a polgárok alapvető jogai". Szájer József elmondta: amerikai partnereinek mindenütt hangsúlyozta, hogy az alapvető jogok a jelenleg hatályos magyar alkotmány végén szerepelnek, ami egy "sztálinista-szocialista koncepció", az új alaptörvény pedig európai mintára mindezt előre hozza. Az új alkotmányunkban szereplő emberi jogok listájának alapja a XXI. század legfrissebb emberjogi dokumentuma, az Európai Alapjogi Charta.

Azt is világossá szeretnénk tenni, hogy Magyarországon 20 éve működő demokratikus rendszer van, amelyben működik a fékek és ellensúlyok rendszere, a hatalmi ágak szétválasztása. Nem kívánjuk felborítani a legalapvetőbb alkotmányos intézmények közötti viszonyt; Magyarország parlamentáris köztársaság marad, s lényegesen nem módosítjuk sem a Parlament, sem a kormányzat, sem pedig a köztársasági elnök hatalmát. A bírósági rendszer tekintetében mind az alkotmánybírósági, mind pedig a bírósági működés tekintetében további sarkalatos, kétharmados törvények várhatók az elkövetkező hónapokban, vagyis az alkotmányozás szövege egy jelentős bírósági reformot is elindít – nyilatkozott Szájer József. Azzal a gyakran hangoztatott elvárással kapcsolatban, hogy az alkotmánynak olyan helyzetben is garantálnia kell a fékek és ellensúlyok működésének rendszerét, amikor a kétharmados többség miatt egy párt túlsúllyal rendelkezik a demokratikus intézményekben, az alkotmányozó konzultáció vezetője kijelentette:

A mostani egy kivételes helyzet. Ebben próbáltunk úgy védekezni a bennünket érő bírálatok ellen, hogy például megmaradtunk a jelenleg érvényes alkotmánymódosítási szabályok mellett. A kétharmados többség politikai tény, amit az alkotmányos rendszer kell hogy tudjon kezelni, de nem alkothatunk olyan alkotmányt, amely abból indul ki, hogy Magyarországon tartósan kétharmados többsége lesz bármely politikai erőnek. Tehát olyan rendszert kell kialakítani, hogy az intézmények garantálják a rendszerek megfelelő működéséhez szükséges fékeket és egyensúlyokat – mondta Szájer József, aki rámutatott, hogy a jelenleg hatályos alaptörvénnyel szemben a készülő alkotmánytervezet kimondottan is tartalmazza a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

Rámutatott, hogy a magyar alkotmánytervezet részben az amerikai és francia példát követte – amelyek magukban foglalják a függetlenségi, illetve az emberi jogok nyilatkozatát – amikor megfogalmazta a Nemzeti Hitvallást. Szavai szerint ez jelentős részben összefoglalja azokat az értékeket, amelyek minden magyar számára fontosak, és azokat az alapértékeket, amelyeket az államnak tiszteletben kell tartania, amikor saját polgáraival érintkezik, és tisztázza az alaptörvény viszonyát Magyarország ezeréves alkotmánytörténetéhez.

Az MTI felvetésére, miszerint az új alkotmány tervezetét gyakran kritizálják amiatt, hogy nem választja el egymástól elég határozottan az államot és az egyházat, Szájer József kijelentette: "Ez egy szekuláris alkotmány. Világosan tartalmazza, hogy az állam és az egyházak egymástól különváltan működnek. Az Alapjogi Charta alapján a vallásszabadság gyakorlása mindenki számára biztosított. Tehát a szövegben a legszigorúbb megfigyelő sem fedezhet fel bármifajta összefonódást vagy az egyház és az állam szétválasztása elvének megsértését. Természetesen, ahogy azt az Európai Unió Lisszaboni Szerződése is tartalmazza, ma már nem csak az elválasztásról szokás beszélni ezekben a dokumentumokban, hanem az együttműködésről is. Tehát ugyanúgy, ahogy az európai alapszerződés beszél az európai intézmények és az egyház közötti együttműködésről, hasonlóképpen tesz majd a magyar alkotmány is, ez azonban nem írja felül azt az alapelvet, hogy az állam és az egyház nem gyakorolhat semmiféle befolyást az egyházakra, és fordítva sem".

(MTI-fidesz.hu)