Alaptörvény

Az új alaptörvénynek a múltról, a jelenről és a jövőről is szólnia kell

Az új alaptörvénynek a múltról, a jelenről és a jövőről is szólnia kell

2011. 02. 18.

Szájer József véleménye szerint a szülők el tudják dönteni, hogy mi a gyermek érdeke, hiszen ezt más kérdéseknél is meg kell tenniük. Ha nem is mostani elfogadásra, de megfontolásra javasolta a „furcsának tűnő gondolatot”, amellyel – mint mondta – más országokban is elkezdtek már foglalkozni.

Fontosnak tartja azt is, hogy megállítsák a mértéktelen természetpusztítást és minden állampolgár kötelezettségévé tegyék a természet tiszteletét. A fideszes politikus a jelen megjelenésével kapcsolatban kitért arra: választ kell adni a 21. század elején megjelent kihívásokra, a társadalom fontos problémáira. Példaként említette, hogy az új alkotmánynak olyan szabályokat kell tartalmaznia, amelyek kísérletet tesznek arra, hogy gátat vessenek az állam eladósodásának.

A múlt megjelenéséről azt mondta, az új alkotmányba be kell idézni azokat a pontokat, amelyek a magyar nemzet hozzájárulásai voltak a világ közös alkotmányos történetéhez. Szájer József leszögezte: történelmi hiba lenne a kereszténység kihagyása az új alaptörvényből, ahogyan az egyházakkal való együttműködésnek is benne kell lennie. Hozzátette: az új alkotmánynak ugyanakkor nyitottnak és megengedőnek kell lennie, és szólnia kell a vallásszabadságról is, hiszen ez az egyik eleme a modern jogállamnak.

Álláspontja szerint szégyenlős európai alkotmány született abból a szempontból, hogy az Isten megjelenjen-e egy ilyen dokumentumban, és ha igen, akkor miként. Mi magyarok ne legyünk ilyen kishitűek! – jelentette ki. Szájer József hangsúlyozta: az alkotmány a közösség legfontosabb közjogi dokumentuma, egy nemzeti közösséget és annak értékeit definiálja. Ezért – mint mondta – nem is érti azt a felvetést, kell-e Magyarországnak új alkotmány, hiszen a jelenlegi alaptörvény nem méltó arra, hogy betöltse a funkcióját.

(MTI,MNO)