Hírek

“Bauer Sándor cselekedete jelzés a jövő nemzedékeinek”

“Bauer Sándor cselekedete jelzés a jövő nemzedékeinek”

2012. 03. 19.

Mint ismert: 1969. január 20-án délután egy óra után néhány perccel a Nemzeti Múzeum kertjében gyújtotta fel magát Bauer Sándor, búcsúlevele tanúsága szerint, azért, mert úgy vélte bár szeretne élni, „de most szénné égett holt testemre van szüksége a nemzetnek”. Mikor a szemtanúk Bauert kérdőre vonták, hogy miért tette, azt válaszolta, hogy hazaszeretetből, tiltakozásból az orosz megszállók ellen. A fiatalembert harmadfokú égési sérülésekkel szállították be a Központi Honvéd Kórház égési osztályára.  

 A kórtermet rendőrök őrizték és a kórházi ágyán január 22-én este hét órakor előzetes letartóztatásba helyezték. Életét azonban már nem tudták megmenteni, mert másnap elhunyt. Bauer Sándor képletesen is fáklya volt a kommunista diktatúrával szembeszegülők szemében, mégis érthetetlenül sokáig, 2001-ig, mintha tudomást sem vettünk volna róla. 2001 őszén Szájer József kezdeményezésére helyeztek el emléktáblát a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.

„Ne hagyjuk, hogy tette feledésbe merüljön!”

A néppárti EP-képviselő a megemlékezésen elmondta, hogy a hamisítás, az igazságért való küzdelem nem ért véget, mert ma is vannak olyanok, akik megpróbálják jelentéktelenné tenni a mártír emlékét. Bauer Sándor tisztában volt azzal, hogy tettével nem fog megváltozni a rendszer, de tudta, cselekedete egy jelzés, "egy világító fáklya nekünk, a jövő nemzedékeinek, az akkor élő embereknek": sosem szabad belenyugodni abba, hogy egy diktatórikus rendszerben élünk – hangsúlyozta a politikus.

Szájer József utalva a fiatal ipari tanuló tettére, kijelentette: az égő áldozat igenis képes megváltoztatni a világot, irányt mutatni, és a kevésbé bátraknak bátorságot adni. Bauer Sándoron átgázolt a kommunista rendszer, de ne hagyjuk, hogy tette feledésbe merüljön!  – zárta szavait a néppárti politikus.

Kocsis: Bauer Sándor neve kitörölhetetlen lesz a történelemkönyvekből

Kocsis Máté Józsefváros polgármestere beszédében rámutatott, hogy régi adósságot törlesztenek azzal, hogy köztéri szobrot állítanak Bauer Sándor emlékére. Mint mondta: hosszú évekig még csak nevét sem lehetett említeni, és a rendszerváltást követően is több mint tíz évnek kellett eltelnie, hogy emléktáblát helyezzenek el a Nemzeti Múzeumnál.

  

Ugyanakkor a fideszes politikus megjegyezte azt is, hogy szobrot csak a legnagyobbak kapnak. Kocsis Máté leszögezte: Bauer Sándor hazafi volt, és tettével népét igyekezett menteni, hozzátéve, hogy neve kitörölhetetlen lesz a történelemkönyvekből.

Bauer Sándor szabad  és bátor volt

László Tamás, a XV. kerület polgármestere beszédében úgy fogalmazott: azt, hogy Bauer Sándor boldog volt-e, nem tudni, de hogy szabad és bátor volt, az biztos. Felidézte, a XV. kerületi Fidesz és Fidelitas szervezésében 2005 januárjában tartottak először megemlékezést Bauer Sándor sírjánál, a rákospalotai temetőben.

László Tamás beszélt arról is, hogy 1969. január 23-i halála után január 28-án kísérték utolsó útjára Bauer Sándort, és csak a legszűkebb családi körnek engedélyezték, hogy jelen legyenek a szertartáson. Ennek ellenére, mint azt a fideszes politikus aláhúzta: a rendőrség és az állambiztonsági szolgálatok emberei szinte ellepték a rákospalotai temetőt azon a napon, ami azt támasztotta alá, hogy a kommunista hatalom megrettent Bauer Sándor tettétől.

A Mátyás téri szobrot Szájer József és a néhai Bauer Sándor nagybátyja, Vácz Gyula leplezte le. Vácz Gyula – miután emléklapokat adott át azoknak, akik közreműködtek a szoborállításban – azt mondta: a VIII. kerületnek ajándékozza az emlékművet.  

fidesz.hu