Fidesz

A belga kormányfő arroganciája

2018. 12. 20.

A schengeni övezetből azokat kellene kizárni, akik valóban megsértik az egyezmény szabályait

Szájer József

Európában súlyos veszélyben van a jogállamiság. Nem, nem Lengyelországban, nem Magyarországon, amely uniós tagországok ellen hivatalosan folyik a jogállamsérelem ürügyén az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, de nem is Romániában, amely ellen nagy erőkkel készülnek bevezetni ugyanezt. Nem Csehországban, Szlovákiában vagy Litvániában, amely országok ellen európai parlamenti határozatok születtek. Horvátország egyelőre csak azért úszta meg a hasonló baloldali-liberális támadást, mert néppárti miniszterelnökéről kiderült, hogy mégsem indul az Európai Bizottság elnöki tisztségéért 2019-ben.

Nem, a jogállamiság és az emberi jogok Belgiumban vannak veszélyben, meg a szomszédos Németországban és Franciaországban. Persze erről nem írnak, nem írhatnak a belgák politikai korrektség okán cenzúrázott, szájkosarazott lapjai, de ez pont azt igazolja, hogy milyen nagy ott a veszély. Magyarországon a szólás szabadságát az alaptörvény garantálja, ehhez képest Belgiumban és az unió fővárosában, Brüsszelben a rendőrség leszedette a migráció veszélyeire és Guy Verhofstadt, volt belga miniszterelnök hamis kijelentéseire válaszoló magyar transzparenseket. Verhofstadt úrnak hasonló formában kifejezett politikai üzenetével a belga kormánynak nem volt semmi baja.

Mit nevezhetünk politikai cenzúrának, ha nem ezt? Nálunk nem bocsátanak el újságszerkesztőket, ami nemrég Németországban a Handelsblatt-tal megtörtént, amikor Martin Schulz elnökről kritikus cikket jelentetett meg. De nálunk, legalábbis 2010, a polgári kormány működése óta nem lövik gumilövedékekkel a tiltakozókat, amint azt Emmanuel Macron úr rendőrsége újabban teszi.

A jogállamiság első szabálya – így hagyták ezt ránk az elmúlt századokból a klasszikus szabadelvűség nagyszerű tanai –, hogy egy szabad társadalomban nem az egyes ember az úr, töltsön be bármilyen vezető funkciót is, hanem a jog. A jog alól senki nem képez kivételt. Hogy a belga kormányban a jogállam másik fontos alapelvét, a demokratikus hivatalviselési jogot miképp tudják összeegyeztetni azzal az ósdi, feudális és diszkriminatív szokásukkal, a királysággal, hogy országuk első vezetőjét nem a többség döntésével, hanem születési alapon választják ki, azt mi – hogy is szokták ezt odaát mondani? – „elmaradott, keleties gondolkodású, fejletlen jogállamiságú és politikai kultúrájú” magyarok, lengyelek, csehek és szlovákok nem értjük. Mi ezen túl vagyunk, mi száz éve már megszabadultunk az idegen dinasztiák nyomasztó uralmától.

Ennek fényében megdöbbentő, hogy a minap Charles Michel belga miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a visegrádi országokat – horribile dictu! – ki kell zárni a schengeni övezetből. Hogy mindenki értse: nem azokat kell onnan szerinte kizárni, akiknek a határvédelem schengeni megállapodásban rögzített, közösen elfogadott szabályait eszük ágában sincs betartani, akik engedik belépni az unió és saját országuk területére az arra nem jogosultakat, mint azt Görögország és Itália tette (előbbi még mindig teszi); nem azokat kell onnan szerinte kizárni, akik nyilvánosan is bejelentik, hogy egyes, az unió és saját országuk területére illegálisan belépett személyekre, bizonyos csoportokra, mint például a szíriai illetőségűekre nem fogják alkalmazni a schengeni szabályokat, amint azt a német kancellár minden erre vonatkozó feljogosítás nélkül tette 2015-ben.

Nem, hanem épp azokat, akik betartják a jogot!

Megáll az ész.

Talán még Charles Michel is emlékszik arra (sajnos a német kancellár novemberi strasbourgi beszédéből ezt már kifelejtette), hogy az egyik miniszterelnöktársa, Werner Faymann egykori szociáldemokrata osztrák kancellár 2015-ben azért nácizta le a magyar kormányt, azért hasonlította méltatlanul és aljas módon a megsemmisítőtáborok nagynémet gyakorlatához azt, amit mi tettünk, mert Magyarország nem oda, az osztrák határra, ahova ők akartak utazni, hanem a bicskei menekülttáborba – ahova a schengeni szabályok előírták – irányította az ország területére belépett migránsokat.

Ezt Magyarország pontosan azért tette, hogy ezzel eleget tegyen uniós jogi kötelességének. Most Charles Michel azért akar kizárni bennünket a schengeni övezetből, mert a mi országaink helytelennek tartják, hogy olyan szabályokat vezessen be az unió, amelyek alapján a jogot, a szerződéseket megszegők, az illegális bevándorlókat az unió területére tömegesen beengedők törvénysértésének terheit nekik, a jogot betartóknak kell viselniük? Olaszország épp összeszedte magát és elkezdte betartani a határellenőrzésre vonatkozó kötelezettségeit, mégis a kisebbségi szocialista vezetésű Spanyolország érdemelte ki az uniós vezetők dicséretét, amiért az meg elkezdte megszegni őket.

A jogállamiság elvével frontálisan ellentétes, hogy egyes politikusok és országok önkényesen felmentést kapjanak bizonyos szabályok betartása alól.

Arra is emlékeztetni szeretném a belga kormányfőt, hogy nem a visegrádi országok voltak azok, amelyek az elmúlt években – szabad mozgás alapelve ide, szabad mozgás alapelve oda – tömegesen vezettek be ideiglenes határellenőrzéseket, akadályozva ezzel az európai polgárok szabadságát, hanem Ausztria, Németország és Franciaország.

A schengeni szerződés feljogosít persze arra, hogy vészhelyzet esetén ideiglenesen visszaállítsák a határellenőrzést, de miután az ideiglenes felfüggesztés folyamatossá vált, olyan uniós jogszabályokat alkottak, amelyek majd törvényesítik az állandó belső határ-kontrollt. Ez egyben Schengen és a szabad mozgás halála is. Mi mindig is mondtuk, hogyha a külső határokat nem védi meg mindenki arra kötelezett (hovatovább ezért még meg is dicsérik), akkor vége a belső szabad mozgásnak.

Van a jogállamnak és a büntetőjognak még egy fontos alapelve. Ha meg akarjuk akadályozni, hogy az emberek – országok – megszegjék a szabályokat, akkor azért büntetést kell kiszabni. A szankciókkal eszerint azokat kell sújtani, akik veszélyeztetik a közösségi együttélés szabályait. Dicséret helyett ezért büntetés jár azoknak, akik illegálisan tömegesen engednek be ellenőrizetlen személyeket az unió területére. Egyszerű a képlet. Ha a tolvajt megjutalmazzuk, a tulajdon szentségét tiszteletben tartót pedig megbüntetjük, anarchia lesz.

Ha pedig a schengeni övezetből való kizárásról van szó, akkor kezdjük a legnotóriusabb visszaeső, Schengen-sértő elkövetővel: Görögországgal. Kérem a belga miniszterelnököt, hogy ne oktasson ki minket jogállamiságról. Söpörjön a saját portája előtt!

A szerző néppárti európai parlamenti képviselő

Forrás: Magyar Idők