Alaptörvény

Brüsszelből nézve: legyen-e felsőház vagy sem?

Brüsszelből nézve: legyen-e felsőház vagy sem?

2010. 12. 03.

Sem az előadó két tanácsadó, sem a közönség nem tudta azonban, hogy közben Budapesten kiszivárgott az új alkotmány alapkoncepciója.

Így az est azzal indult, hogy a képviselők kifejtették, miért van szükség új alkotmányra. Schöpflin azt mondta, azért, mert a jelenlegi mégiscsak Rákosi Mátyás idején keletkezett, s jogállamban nem kéne a diktatúrában fogant szöveget forgatni, amivel a közösség nem tud azonosulni. Szájer megjegyezte: húsz év politikai mulasztását akarják pótolni. Hiába tartalmazza ugyanis a jogállami normákat a jelenlegi, hemzseg a helyesírási hibáktól, rossz a szerkezete, zavaros a szövege. Utalt az általa nagyra becsült Sólyom László egy korábbi megjegyzésére, miszerint az Alkotmánybíróságnak egy láthatatlan alkotmányból kell levezetnie ítéleteit, hogy a jövőben megszülető újnak is megfeleljen. Szájer úgy fogalmazott, az Alkotmánybíróság példa nélküli jogfejlesztő szerepet játszott az elmúlt húsz évben, de éppen azért, mert az alkotmány nem felelt meg annak a demokratikus követelménynek, hogy a népszuverenitás elvéből kell következnie. Ám az Alkotmánybíróság jogköre is példátlanná vált. A felsőház létrehozásának ötletét Schöpflin is megkérdőjelezte, Szájer inkább elutasította. Azt hangoztatta, hogy az alkotmány elkészítésekor az utóbbi húsz év vitáira, tapasztalataira lehet hagyatkozni, sok kérdésben politikai egyetértés mutatkozik, míg radikális nézetek nem jelennek meg. Az államszervezetet illetően a legbetegebbnek a bírósági rendszert nevezte, mert szerinte az 1996-os reform nem az ítélkezés, hanem néhány bírósági vezető függetlenségét erősítette, a fékekkel és ellensúlyokkal e tekintetben baj van.

(Forrás: Népszabadság)