Hírek

EU-csúcs: Magyarország a megállapodás egyik legnagyobb nyertese

EU-csúcs: Magyarország a megállapodás egyik legnagyobb nyertese

2013. 02. 08.

A Fidesz európai parlamenti delegációja üdvözli az Európai Tanács ülésén született megállapodást. A megállapodás egyik legnagyobb nyertese Magyarország és a magyar polgárok.

A korábbi tervezethez képest 7 milliárd euróval javult Magyarország pozíciója. 2014 és 2020 között mintegy 20,6 milliárd euró fog Magyarország rendelkezésére állni fejlesztési beruházásokra és munkahelyteremtésre, 2,3 milliárd euróval, több mint ami az eredeti tervezetben szerepelt. Az Unió által támogatott fejlesztések elszámolási szabályait is sikerült kedvező irányba változtatni, ennek köszönhetően pedig 2014-2020 között a magyar költségvetés pozíciója további, nagyjából 5 milliárd euróval javul.
 
Bár komoly politikai nyomás nehezedett az agrárbüdzsére is, sikerült megvédeni a vidék érdekeit és a magyar gazdák számára járó agrártámogatásokat.
 
Rendkívüli siker, hogy az egy főre jutó nettó pozíciót tekintve Magyarország a második a 27 uniós tagállam és Horvátország között. Míg korábban egy magyar polgárra a 2007 és 2013 közötti periódusban 660 ezer forintnyi uniós támogatás jutott, a következő periódusban 712 ezer forint jut majd. Az egy főre jutó nettó pozíciót úgy sikerült növelni, hogy a korábbi periódushoz képest a hétéves uniós büdzsé egésze csökkent.
 
Magyarország a Gyurcsány-Bajnai kormányok miatt került rendkívül nehéz helyzetbe a tárgyalások elindulásakor. Az eredeti javaslat alapján Magyarország kohéziós forrásainak mintegy 30%-át elvesztette volna. A 2008 és 2010 közötti időszak gazdasági adatait vették figyelembe, amikor a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt Magyarország gazdasága szomszédaihoz képest jelentősen meggyengült. Most az Unió elismerte a magyar emberek erőfeszítéseit, és így visszakaptuk a Gyurcsány-Bajnai kormányok hibái miatt elveszettnek tűnt milliárdokat. Emlékeztetünk arra, hogy 2005-ben Gyurcsány Ferenc vezetésével a magyar delegáció mindössze 200 millió euró többletet ért el az eredeti előterjesztéshez képest, 2013-ban az Orbán Viktor vezetésével a többlet ennek több mint tizenegyszerese: mintegy 2300 millió euró. Ezen adatok fényében értelmezhetetlen Tabajd Csaba szocialista EP-képviselő kritikája és az ország érdekivel ellentétes az a szándék, hogy a magyar szocialisták nem kívánják megszavazni a most kialakult megegyezést.
 
Háttér: A mai megállapodást az Európai Parlamentnek is meg kell erősítenie, de az EP akár meg is vétózhatja azt. Fontos volna, hogy a megállapodást az Európai Parlament még nyár előtt megerősítse, ugyanakkor egyelőre még kérdéses, hogy a tanácsi kompromisszum milyen mértékben felel meg a képviselők elvárásainak.
 
A megállapodás értelmében az Európai Unió 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretének kötelezettségvállalási főösszegét 959,9 milliárd euróban, a kifizetési főösszegét 908,4 milliárd euróban határoztak meg. Az EU büdzséje így, az eredeti tervezetthez képest mintegy 73 milliárd euró kötelezettségvállalással csökken. Ezen belül a felzárkóztatási pénzek 348 milliárd euróról 2014-2020 között 325 milliárd euróra, 23 milliárddal csökkennek. Ugyanakkor a mezőgazdasági és felzárkóztatási kiadások még mindig a teljes költségvetés nagyjából 2/3-át teszik ki.
 
Magyarország rendkívül kedvezőtlen pozíciókkal vágott neki tavaly a tárgyalásoknak. Az első bizottsági javaslat a pénzek elosztásánál a 2008 és 2010 közötti időszak gazdasági adatait vette figyelembe, amikor a Gyurcsány-Bajnai kormányok Magyarországot csődbe vivő gazdasági ámokfutásának köszönhetően Magyarország súlyos gazdasági visszaesést szenvedett el. A legelső tervezet szerint hazánk mintegy 30%-kal kevesebb fejlesztési támogatást kapott volna 2014-2020 között. Kiemelkedő siker ezért, hogy ezt a 30%-os veszteséget a mai megállapodásban sikerült jelentősen csökkenteni: Az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest a megállapodás szerint 1,56 milliárd euróval több forrás áll rendelkezésre hat magyarországi régió számára. A Magyarország által lehívható GDP arányos támogatás felső határának (2,5%-ról 2,59%-ra történő) módosításával pedig körülbelül 720 millió euróval javult a magyar pozíció. A Magyarország szempontjából kedvezőbb elszámolási szabályok – ÁFA elszámolhatóság és az uniós társfinanszírozási kulcs 75%-ról 85%-ra történő emelése – pedig körülbelül további 5 milliárd euróval javították a magyar pozíciót.