Rendezvények

Fiatalok körében az Európai Unióról

Fiatalok körében az Európai Unióról

2009. 04. 22.

A lisszaboni szerződés ratifikálása körült kialakult viszontagságokat a képviselő nem tartja szerencsésnek, s kiemelte a csúszásnak az Európai Parlament mozgásterére, hatásköreire gyakorolt negatív hatásait. Megítélése szerint az intézmény jelenleg egy „horpadt labda”, mely azonban így is az Unió egyetlen igazán demokratikus intézménye, s amelyben nem európai bürokraták, hanem az európai közösség és az európai állampolgárok jövőjét teljes egészében magukénak érző politikusok ülnek.

Arra a kérdésre, hogy miért van számos alkalommal kettős mérce Európai Unióban, úgy felelt, hogy bár valóban előfordulnak visszásságok és konfliktusok a közösségen belül, így például nem szerencsés az, hogy míg Románia esetében a csatlakozás feltételei közül többet is megengedően kezelt az Unió, Horvátországot „egy generális felkutatásának igényére” való hivatkozással váratja továbbra is, mégis összességében természetes az, ha egy tagállam elsősorban saját nemzeti érdekeit próbálja érvényesíteni. Ehhez a tagállamoknak erős, az Unió és a nemzeti érdek mellett egyaránt elkötelezett kormányra van szükségük. Példaként említette, hogy Lengyelországban, ahol a parasztság volt korábban a csatlakozás legnagyobb ellenzője, mára ez a társadalmi csoport nevezhető a leginkább elégedettnek az uniós tagsággal és annak következményeivel.

A magyarok Eurobarométer által is kimutatott EU-pesszimizmusával kapcsolatban a politikus megjegyezte: az Európai Unió nélkül a magyar állam már csődbe jutott volna, s azzal a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű rétegei jártak volna a legrosszabbul, tehát nem megalapozott negatív érzéssel viszonyulnunk az európai közösség felé.

A további bővítés lehetőségeivel kapcsolatosan Horvátország mielőbbi, és Ukrajna valamikori felvétele mellett foglalt állást, míg a török csatlakozás kérdéséről úgy nyilatkozott, hogy az lenne a korrekt magatartás, ha valaki végre megmondaná a törököknek, hogy nem fogják felvenni őket, és nem elsősorban a kulturális különbségek, hanem a török népesség létszámából várhatóan adódó intézményi és szerkezeti feszültségek miatt.

Arra a kritikára, mely gyakran megfogalmazódik a Fidesz EP-delegációjával szemben, nevezetesen, hogy a Fidesz kiviszi a magyar belpolitikát az Unióba, Szájer József úgy válaszolt, hogy ők nem kiviszik a belpolitikát, hiszen már bent vagyunk az EU-ban, csupán felhívják a figyelmet azokra a problémákra, példaként említve az emberi és szabadságjogok súlyos magyarországi sérelmeit, melyek már nem képezhetik egyetlen tagállam belügyét sem. E területen elmondása szerint komoly sikereket értek el, és utalt többek között az Európai Bizottság gumilövedékek használatával kapcsolatos kérésére a magyar kormány felé.

Szájer József hangsúlyozta, hogy a Fidesz belpolitikai és külpolitikai szempontból is nagy lehetőségnek tartja a 2011-es magyar EU-elnökséget, melyre a párt már jelentős erőket mozgósítva készül, s amelynek prioritásai a víz, a regionális együttműködések és a kisebbségi jogok lesznek.

A Fidesz által meghirdetett „Erős Európa, erős Magyarország” koncepciót a politikus nem tartja illuzórikusnak, mivel egy olyan jövőképet mutat, amelynek érdekében egy megfelelő kormányzat jelentős előrelépéseket tud majd tenni. Európában pedig, bár látja a részben a válság által okozott bizonytalanságot és nehézségeket, látja azt a potenciált is, amely az immár 50 éve tartó békét és soha nem látott gazdasági prosperitást megőrizve tud további növekedésre ösztönözni.

Lezárásként Szájer József minden felmerülő deficit ellenére az Európai Unióval kapcsolatos optimizmusának adott hangot, és a hallgatókat is derűlátásra buzdította.