Rendezvények

Győri joghallgatók az Európai Parlament plenáris ülésén

Győri joghallgatók az Európai Parlament plenáris ülésén

2011. 04. 06.

A továbbiakban Soltész Róbert beszámolóját olvashatják:

Utunkat március 21-én a kora hajnali órákban kezdtük meg. Mondanom sem kell, hogy az egész társaság óriási érdeklődéssel vágott neki, az Európai Unió szívébe vezető kalandunknak. Az út kissé hosszú és fáradalmas volt, de a kalandvágytól fűtött csapatunkat ez egy kicsit sem lombozta le, hiszen az élmény, a rengeteg látnivaló, és a lehetőség, hogy belepillanthatunk az EU-s jogalkotásba „minden fáradtságot megér!” gondoltuk, és mint később kiderült, bizony nem tévedtünk!

Belgiumban egy a közép-kelet-európai ember szemének talán idegen, de annál színesebb világ képe tárult elénk. Antwerpen történelmi belvárosának látványa a jellegzetes flamand építészeti stílussal, valamint az új és modern építészet kontrasztjával, lélegzetelállító egységet alkot. Személy szerint olyan érzésem támadt, mint ha utcáról utcára járva, tereken és parkokon keresztül a történelem megelevenedett volna előttem. Hatalmas, már-már az egekbe nyúló tornyaikkal a templomok is jelentős benyomást tesznek az emberre, és erőteljesen hozzájárulnak a város látképéhez. A látvány és az érzés együtt leírhatatlan élményt nyújt. Ezek az építészeti kuriózumok egész utunk során, újra és újra elkápráztattak bennünket. Kirándulásunk célpontjai ugyanis nem szűkölködtek a látnivalókban. Gent történelmi városa, hajókázás Brugge (Brüzs) csatornáin, látogatás Brugge egyetemén, mind ez megfűszerezve a már említett letaglózó épületek, terek látványával, óriási kulturális desszertként édesítette utunkat.

 Miután rövid látogatást tettünk Brüsszel egy meghatározó jelképénél, az Atomiumnál, – mely az 1958-as világkiállításra készült – az EU negyed felé vettük az irányt. Brüsszel e negyedében szintén elképesztő látvány tárult elénk, az óriási toronyépületek üveghegyekként magasodtak fölöttünk. A magyar Állandó Képviselet épületében – mely nem összetévesztendő a Magyar Konzulátussal – tett látogatásunkat követően elérkeztünk utunk fő célpontjához, az Európai Parlament épületéhez.

 Átlépve a küszöböt, elképesztő légkör veszi körül az ide látogatókat. Szinte érezni a pezsgést a levegőben. Az épület lüktet az itt dolgozó emberek munkájától, „itt kel életre az Európai Unió” gondoltam. Egy előadás keretében, rövid de velős tájékoztatást kaptunk az itt folyó munka mikéntjéről és ízelítőt a törvényhozás menetéről. Hihetetlen tempóban, megveszített ütemben, szűk határidőkkel dolgoznak. Jó érzés volt magyarként azt hallani, hogy az EU elnökségünk idején a magyar munkatársak eleget tesznek az eléjük állított elvárásoknak. Ezt követően adódott lehetőségünk először találkozni vendéglátónkkal Dr. Szájer József európai parlamenti képviselő úrral. Saját munkájáról mesélt, majd készségesen válaszolt az új Alkotmány tervezettel kapcsolatban feltett kérdéseinkre. Felemelő érzés volt, hogy az Alkotmányügyi Bizottság tagjával folytathattunk beszélgetést, ilyen fiatalon, jogász hallgatóként. Mind ezek után léphettünk be az épület szívébe, oda ahol az életünket is befolyásoló döntések születnek, az ülésterembe. Az érzés leírhatatlan. A saját szemünkkel láthattuk, ahogy a képviselők felszólalnak, szavaznak, munkálkodnak azon, hogy Európa nemzetei minél eredményesebben élhessenek együtt.

Este egy kellemes vacsora keretében ismét lehetőségünk adódott beszélgetni Szájer Úrral, de ezúttal kötetlenebb formában. Kérdéseinkre készségesen válaszolt, akár szakmai, akár személyesek voltak. Megtisztelő volt számomra, hogy beszélgethetek vele, annak tudatában, hogy milyen szakmai háttérrel rendelkezik, és hogy milyen munkát végez.

Másnap reggel, hazafelé vettük az irányt, tele életre szóló, feledhetetlen emlékekkel, hasznos információkkal, tapasztalatokkal. Azonban nem lenne teljes a beszámoló, ha nem tennék említést Kölnben tett látogatásunkról, azon belül a város talán legjellegzetesebb látványosságáról. A Kölni Dóm monumentális épülete, fekete tornyai lélegzetelállító magasságba törnek a város felett. Az évszázados épület hatalmas óriásként őrködik a Kölni látképen. Hihetetlen számomra, hogy emberek képesek voltak ilyet építeni. Belülről a látvány még döbbenetesebb. Az óriási, színes üveg ablakain keresztül beszűrődő fény varázslatos hangulatot kelt. A roppant terhet tartó oszlopokat végignézve az ember szinte megszédül a magasságtól. Elhagyva Köln városát, visszatekintve az ódon épületre, és végiggondolva az elmúlt napok eseményeit, bizton állíthatom, hogy ez az út életem egyik leggazdagabb élménye, melyért nem lehetek elég hálás! Sokáig tartana részletezni utunk minden egyes mozzanatát, de véleményem szerint az utolsó pillanatig megérte. Nagyon jó kis csapat jött össze, és nagyon örülök, hogy én is a részese lehettem.

További fotók megtekinthetőek a Média menüpontban.