Hírek

Intézményközi kapcsolatok: eredményes volt a magyar elnökség

Intézményközi kapcsolatok: eredményes volt a magyar elnökség

2011. 06. 15.

Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége azon dolgozott, hogy féléves tevékenysége alatt az uniós intézmények közti kapcsolatok fejlesztésében is eredményeket érjen el, parlamentbarát elnökség kívánt lenni – hangsúlyozta Győri Enikő, az uniós ügyekért felelős államtitkár az elvégzett munkáról az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságában beszámolva szerdán Brüsszelben.

Emlékeztetett arra, hogy az elnökség jelszava az erős Európa, és politikájába kiemelten az emberi aspektust próbálta beépíteni. Hangoztatta, hogy ez erős valutát, erős és együttműködő intézményeket, erős szakpolitikákat jelent, és az elnökség ezen a téren igyekezett előrelépni. Belső erejének növekedése versenyképesebbé is teszi az uniót – emelte ki.

Mint mondta, ugyancsak az unió egységének növelése vezette az elnökséget az energiaügyekben, a kohéziós politika témájában, a közös agrárpolitika terén tett lépéseknél.

Az államtitkár köszönetet mondott a parlamentnek azért a támogatásért, amelyet az elnökség munkájához nyújtott, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy még fontos két hét hátravan. A következő napok feladatai közül kiemelte az uniós gazdasági koordinációt növelő jogszabálycsomag jóváhagyását, amelynek ügyében még folynak a tárgyalások az EP-vel, valamint a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása érdekében tett erőfeszítéseket.

Az alkotmányügyi bizottság illetékességébe vágó témákban a félév során elért eredmények közül Győri Enikő kiemelte egyebek között az uniós szerződésmódosítás ügyét, a polgárok jogszabály-kezdeményezési jogának gyakorlatba iktatására tett lépéseket, valamint az uniós alapjogi charta tagállamok általi betartásának figyelése terén tett erőfeszítéseket.

Hangoztatta, hogy az elnökség számos javaslatot tett az uniós intézmények, mindenekelőtt a Tanács és a parlament közti kapcsolatok javításának terén, beleértve az EP dokumentumokhoz jutását, az átláthatóság növelését célzó terveket, valamint az EP részvételének elősegítését nemzetközi konferenciákon. Leszögezte, hogy Magyarország azt követően is EP-barát tagállam kíván maradni, hogy továbbadja az elnökség feladatát.

A brüsszeli meghallgatáson felszólaló képviselők köszönték és méltatták a magyar elnökség munkáját, ugyanakkor fontosnak tartották, hogy a jövőben, a következő elnökségek alatt is folytatódjanak az intézményközi viszony javítását célzó erőfeszítések. A bizottság elnöke, Carlo Casini külön felhívta a figyelmet, hogy a magyar elnökség kiemelt érdeklődéssel fordul az EP szerepe felé.

A magyar képviselők közül felszólaló Gurmai Zita (MSZP) profi munkának nevezte az elnökség tevékenységét az EP-bizottság illetékességébe vágó területeken, és méltatta Győri Enikő személyes elkötelezettségét.

A szocialista képviselő mérföldkőnek nevezte, hogy az EU-tagállamok vezetőinek jövő heti találkozóján döntés születhet Horvátország csatlakozásának dátumáról.

Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának elnöke, az EP-bizottság tagja a meghallgatás után az MTI-nek úgy nyilatkozott: egyértelművé vált, hogy az elnökség annak révén tudott fontos eredményeket elérni, hogy az intézményközi együttműködésre koncentrált. A meghallgatáson szerinte az derült ki, hogy a képviselők úgy érzik: együttműködő elnökség volt a magyar, amely figyelembe vette az EP véleményét. Ez tekintélyt is szerzett az elnökségnek – tette hozzá.

Győri Enikő az ülés után elmondta, hogy a meghallgatást pozitívnak értékeli, mert a képviselők "pártállásra való tekintet nélkül azt igazolták vissza, hogy az elnökség jól végzi munkáját".

Gurmai Zita a meghallgatáson emlékeztetett arra is, hogy a magyar alkotmányról nemrégiben az EP plenáris ülésén folytatott vitában kérdést tettek fel az unió egyik programjából finanszírozott abortuszellenes kampány ügyében. Reményét fejezte ki, hogy félreértésről van szó, és a kormánynak sikerül megnyugtatóan rendeznie az ügyet az Európai Bizottsággal.

Győri Enikő ezzel kapcsolatban leszögezte: Magyarországon nem változott az abortuszszabályozás, ugyanakkor a kormány esélyegyenlőségi kérdésként tekinti, hogy a magzatnak, valamint a gyermekek örökbe fogadását tervező pároknak is. legyen esélyük. Azt a kérdést, hogy a finanszírozás "belefér-e" a Progress programba, a kormány jogi-technikai témaként kezeli – tette hozzá. Ha az Európai Bizottsággal folytatott vita során az derül ki, hogy a finanszírozás nem egyeztethető össze az uniós programmal, a kormány le fogja vonni a megfelelő következtetéseket – mondta el Győri Enikő.

(MTI-fidesz.hu)