Európai Parlament

Kiállás és partnerkeresés az Európai Parlamentben

Kiállás és partnerkeresés az Európai Parlamentben

2005. 11. 04.

Folyamatos együttgondolkodásra van szükség

Megnyitó beszédében Martonyi János, a Szabad Európa Központ vezetője emlékeztetett arra, hogy a Szövetség európai integrációs programja egyfajta segítséget, iránymutatást adott a képviselőknek, azonban – mondta – most már időről időre meg kell hogy nézzük, hogy hogyan teljesült ez a program. Bejelentette, hogy a jelenlegi az első olyan alkalom, amikor a Fidesz európai parlamenti képviselői beszámolnak eddigi tevékenységükről, a feladatokról és eredményekről. Hozzátette, hogy folyamatos együttgondolkodás keretében szeretnék ezt a munkát folytatni, amelyhez a Szabad Európa Központ más politikai családok képviselőit is meginvitálja a közeljövőben a konstruktív párbeszéd és közös magyar álláspont kialakítása reményében.

Martonyi János

 

Igyekszünk meghálálni a bizalmat

Schmitt Pál, a magyar néppárti delegáció vezetője megerősítette, hogy 'igyekszünk megfelelni annak az elvárásnak és a bizalomnak, amelyet négy hónappal ezelőtt kaptunk'. Elmondta, hogy a magyar delegáció brüsszeli megbeszélésein a Fidesz képviselőin kívül az Olajos Péter, az MDF küldötte, és Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád felvidéki magyar képviselők is részt vesznek. A Fidesz alelnöke végül biztosított mindenkit, hogy a Szövetség képviselői a továbbiakban is legjobb tudásuk szerint fogják meghálálni azt a bizalmat és szeretetet, amellyel megnyerték a választásokat, 'azt a fegyelmezettséget és összefogást, amely végül győzelemre vitte a jobboldalt a választások során'.

Schmitt Pál

 

Állítsuk meg Magyarország hírnevének további romlását!

Szájer József, az Európai Néppárt frakcióelnök-helyettese hangsúlyozta, hogy az európai jobboldalnak bátran fel kell vállalnia értékeit és azt, hogy 268 képviselőjével az Európai Parlament vezető erejeként az európai polgárok jelentős részének a véleményét képviseli. Beszámolt arról, hogy az Európai Parlamenten belül is újdonság a fideszes képviselőcsoporton belüli munkamegosztás, amelynek köszönhetően a tizenhárom fős csapat egy 'mini kormányként' működik. Szájer József felidézte azt is, hogy bár az utóbbi időben a nemzetközi sajtóban leginkább Kovács László biztos-jelölt szerepel, azonban – ellenkező előjellel – Járóka Lívia is kiérdemelte a címlapon való megjelenést, hiszen a The Wall Street Journal egy hosszú cikkben foglalkozott a fideszes európai parlamenti képviselővel. Végül arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy fontolja meg mit tesz, hiszen itt a kínálkozó lehetőség arra, hogy 'megállítsuk Magyarország hírnevének további romlását'. Hozzátette, hogy a Fidesz nem követel semmit, de emlékeztette a miniszterelnököt arra, hogy bár az Medgyessy-kormány hozta létre a helyzetet azzal, hogy az ellenzékkel való minden érdemi egyeztetés nélkül jelölték Kovács Lászlót, de most ő az aki orvosolni tudja. Ezért – mint mondta – a Fidesz azt javasolja, hogy 'közös, nemzeti alapon jelöljék Magyarország biztosát, egy olyan biztost, aki nem szégyent hoz az országra, nem lerontja az ország teljesítményét, hanem javítja'.

Szájer József

 

Magyar sikerek az Európai Parlamentben

A magyar képviselők egyik legnagyobb sikereként értékelte a vajdasági magyarok ügyében hozott európai parlamenti határozatot, amelynek köszönhetően az egész európai nyilvánosság értesült a magyarokat ért atrocitásokról és Mádl Ferenc Vajdaságban tett látogatásáról. Csupán a Tanácsban helyet foglaló magyar külügyminiszteren múlott – tette hozzá -, hogy az ügyben nem sikerült további lépéseket tenni. Románia csatlakozása kapcsán megemlítette azt is, hogy a magyar kormány nem használja ki, hogy lehetősége van felemelni szavát a magyar kisebbség érdekében. A frázisokon túl 'semmiféle nemzeti érdekérvényesítést nem akar vinni' fogalmazott Szájer József. A fideszes politikus az Európai Néppárt és benne a Fidesz sikereként értékelte azt is, hogy José Durao Barroso a Bizottság elnöke lehet, hiszen az, hogy 'a polgári értékeket valló politikának egy vezető képviselője az Európai Unió legfontosabb pozíciójába került, az hatalmas jelentőségű.' Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a fideszes és az MDF-es képviselők közötti európai parlamenti együttműködés az itthoni munkának is példát mutathat.

 

Partnerekre találtunk a kisebbségvédelem ügyében

Gál Kinga, az európai parlamenti Fidesz-frakció kisebbségi ügyekért felelős képviselője beszámolt arról, hogy a kisebbségi érdekvédelem ügyének hangsúlyos képviselete az Európai Parlamentben is nehézségekbe ütközik, azonban a nagy segítséget jelentett a Szabad Európa Program, mert annak alapján a gyakorlatban is meg tudják valósítani terveiket. Elmondta, hogy munkája egyik része a jogvédelem területe, amelynek példája a vajdasági magyarok ügye volt, amelyben 'meglepően gyorsan sikerült reakciót elérni' az Európai Parlamenttől. Kifejtette, hogy ebben a konkrét ügyben is nagy jelentőségű volt a politikai csoportok közötti együttműködés, azonban az általános kisebbségvédelem ügyében is fontos ez, mert így érhető el, hogy az EP közösségi szinten is foglalkozzon a kisebbségekkel. Ezért üdvözölte a kisebbségek védelmére kialakított, úgynevezett 'csoportközi bizottság' létrejöttét, mert így 'partnerekre találunk a katalánokban, a dél-tiroliakban is'. Harmadik részterületként a magyarság jövőképének kialakítását említette meg, amelyre alapozva a jogos igényeket nemzetközi viták szintjére lehet emelni, és a például a magyar környezetvédelmi érdekeket is kellő hangsúllyal lehet érvényesíteni. Kiállás és partnerkeresés: erről szól a mi munkánk az Európai Parlamentben – összegezte az elmondottakat.

A december 5-i népszavazás kapcsán aláhúzta, hogy 'nincsen más lehetőségünk, mint igennel válaszolni', és felhívta a figyelmet arra, hogy a sikeres népszavazás nyomán a kettős állampolgárságról megszületendő jogszabályok tartalmát a politikai erőknek konszenzussal kell megalkotniuk.

Gál Kinga

 

Romapolitika Brüsszelben

Járóka Lívia kiemelte, hogy a görög eseten keresztül bebizonyították: a romák ügye nem csupán kelet-európai ügy, nem a csatlakozó országok ügye, hanem európai belügy, amit az Európai Bizottságnak megfelelően kezelnie kell. 'Azok a diszkriminációs, lakhatási, oktatási, foglalkoztatási, és egészségügyi kérdések, amelyek a romák integrálódását érintik, az összes tagországban jelen vannak' tette hozzá. A képviselő-asszony kifejtette, hogy a roma diszkrimináció, identitás és a kultúra kérdéseit tovább kell vinni a gettósított politizálástól, és el kell helyezni a nemzetközi emberjogi, polgárjogi kezdeményezések közé. Járóka Lívia két európai parlamenti bizottságnak a tagja: a belügyi és a nőjogi bizottságnak. Elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy sikerült tisztséget szereznie abban a munkacsoportban, amely a belügyi bizottság éves összefoglalóját készíti el a kisebbségek esély és jogegyenlőségének a megvalósulásáról. Sikerként értékelte, hogy a nőjogi bizottságban elérték a romák meghallgatását. A következő cél egy átfogó felmérés lenne az európai roma nők helyzetéről.

Járóka Lívia

 

Rajtunk múlik, hogyan élünk a lehetőségeinkkel

Surján László előadásában az EU 2007-2013-as költségvetésével járó kihívásokat és lehetőségeket elemezte. Hangsúlyozta, hogy nagy ugrás előtt állunk, mivel a 2007-től a költségvetésben megszűnnek azok a visszahúzó erők, amelyeket a 2002-es koppenhágai megegyezés rakott ránk. A Magyarországnak jutó bruttó támogatások ebben az időszakban 3000 millió euró fölé mennek majd, ezért a pénzek szakszerű fogadására fel kell készülnünk -mondta. '2006-ban az új kormány egy lerabolt országot fog örökölni. Magyarország számára létkérdés, hogy az unióból beérkező pénzeket okosan használja fel' – tette hozzá. A képviselő összehasonlításképpen bemutatta Írország, Spanyolország, Portugália és Görögország adatait az uniós támogatásokra vonatkozóan. Ezen országok fejlődése különböző módon valósult meg, más utat jártak be: Írország néhány évnyi stagnálás után nagy fejlődésnek indult, Görögország azonban most ott tart, ahol a belépésekor. Válasszunk – tette fel a kérdést -, ír vagy görög modell szerint haladjunk? 'Az unió mindegyik modellhez ugyanaz. Rajtunk múlik, hogyan készülünk fel a következő három évben.' – húzta alá. Surján László előadásában a regionális politikáról is szólt. Kifejtette, hogy az országok fejlettségben ugyan közelebb kerültek egymáshoz, a régiók azonban nem, ezért eldöntötték, hogy a régiók állnak majd a kialakítandó politika központjába, és ehhez kell alkalmazkodnia hazánknak is.

Surján László

 

A magyar költségvetésből hiányoznak a közös európai célkitűzések

Navracsics Tibor, a 'Polgári Kormányzás 2006' vezetője a 2005-ös magyar költségvetés európai uniós vonatkozásait vizsgálta. A lisszaboni stratégia 2010-ig kijelöli az Európai Unió fejlődési irányát. Célként tűzi ki, hogy a legdinamikusabb, legversenyképesebb, tudás alapú gazdaság legyen az európai a világon. Elmondta, a Wim Kok-féle jelentés középtávú célokat is megjelölt, és öt fontosabb pontban összegezi azokat a célokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a világgazdaság élvonalában maradjon az Európai Unió. Az öt pont a következő: (1) a tudásalapú társadalom megteremtése, (2) belső piac kiépítésének befejezése, (3) üzleti klíma javítása, (4) szociálisan felelősebb munkaerőpiac kialakítása, (5) környezetvédelmi fenntarthatóság. A Fidesz kormányzati felkészülését koordináló szakértő sajnálatosnak tartja, hogy ezek a célkitűzések hiányoznak a 2005-ös magyar költségvetésből, vagy ha szerepelnek benne, akkor a csökkenési oldalon. Példaként említette, hogy 2002 óta fokozatosan veszít jelentőségéből az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, és a Munkaügyi Minisztérium is. 'A környezetvédelem hazai állapotát jól jellemzi, hogy a 2005-ös költségvetésben megszűnik a Környezetvédelmi Alap Célfeladat, a Vízügyi Célirányzat. Ez azt jelenti, hogy jövőre tulajdonképpen nem lehet pályázni környezetvédelmi alapokra' – tette hozzá. Kiemelt problémának tartja továbbá az ország eladósodottságának aggasztó mértékét, és azt, hogy a kormány úgy tervezi a fejlesztéseket, hogy ennek pénzügyi terhei később, és a jóval nagyobb mértékben jelentkeznek a költségvetésben.

Navracsics Tibor

 

A decemberi népszavazás erkölcsi kérdés

Martonyi János zárszavában kitért a december 5-én rendezendő, a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról szóló népszavazására is, és arra biztatott mindenkit, hogy ebben a fontos erkölcsi kérdésben szavazzon mindenki a saját lelkiismerete szerint. 'Választanunk kell a lelki kirekesztés és a lelki befogadás között' – hangsúlyozta az előbbi kérdésre utalva.

Szöveg: B.E. – T.Z., kép: – sp – Szövetség Webszerkesztőség