Európai Parlament

Magyar siker és szégyen az Európai Parlamentben

Magyar siker és szégyen az Európai Parlamentben

2004. 09. 17.

Jól vizsgáztak magyar képviselők

 

Az európai néppárti frakció alelnöke sikernek minősítette az EP első üléshetén történteket, elsősorban a vajdasági magyarokat ért atrocitások kapcsán csütörtökön született határozatot, amely – mint mondta – 'a magyar képviselők történelmi jelentőségű, első nagy erőpróbája volt'. A történtek jelentőségét elmondása szerint az adta, hogy határon túli magyar politikusok is kiálltak az ügy mellett, például Duka-Zólyomi Árpád, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának képviselője felszólalt a vajdasági magyarok érdekében. A hatékony magyar érdekérvényesítés eredményeképpen így egy 'jóval határozottabb' lett a magyarellenes atrocitásokat elítélő nyilatkozat, mint amelyre a javaslat elkészítése idején számítottak. Az ügy 'nagy európai visszhangot váltott ki', amit az is bizonyít, hogy többek között német és holland képviselők is aktívan részt vettek a javaslat vitájában. A Fidesz – Gál Kinga és Schöpflin György segítségével – egy sürgősségi határozat elfogadását kezdeményezte, amelyhez később a csatlakoztak a szocialista és szabaddemokrata képviselők is.'Nagy jelentősége volt annak, hogy mind a négy parlamenti pártból érkező magyar képviselők példás együttműködést tudott tanúsítani ebben az ügyben, és megszerezték saját frakciójuk támogatását.' 'A magyar képviselők jól vizsgáztak'- jelentette ki. Az ügy folytatásáról elmondta, hogy az Európai Parlament emberi jogokkal foglalkozó albizottsága, és a Délkelet-Európával foglalkozó bizottsága – amelynek magyar tagja a fideszes Becsey Zsolt – viszi tovább a vajdasági magyarokat ért támadások ügyét, és tényfeltáró vizsgálatokat indít majd. Szájer József a magyar kormányt hatékonyabb cselekvésre szólította fel az ügyet illetően, hiszen Kovács László közbenjárására az EU-tagállamok külügyminiszterei csak annyit ígértek, hogy tájékozódnak a témában, míg a magyar képviselők közbenjárására az EP felszólította Szerbia-Montenegrót, az atrocitások megállítására, és az emberi jogok érvényesítésére, valamintegy vizsgálóbizottságot is küld a térségbe.

Szájer József bejelentette továbbá, hogy az európai néppárti frakció stratégiai ügyekért felelős alelnökévé választották, amely feladatai most az Európai Unió bővítésével kapcsolatos munka ellátásával bővültek.

 

Hiba volt Kovács László biztosi jelölése

 

A politikus leszögezte, hogy a Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi külügyminiszter jövő heti meghallgatása az Országgyűlésben, még az európai parlamenti meghallgatás előtt kerüljön sor, ahogyan ezt a jogszabály is előírja. Hozzátette, hogy bár a bizottság szabaddemokrata elnöke a jövő hétre tervezte Kovács László uniós biztosi terveinek parlamenti meghallgatását, azonban Kovács László utasította vissza, hogy a megjelölt időpontban nem ér rá. Arról is beszámolt, hogy a magyar biztos-jelölt személye miatt képviselőtársaiktól 'érdekes kérdéseket kapnak' Kovács László pártállami múltja kapcsán. Elmondása szerint 'nagy vihart váltott ki' az Economist cikke, amelyben a külügyminiszter-pártelnököt 'politikai kaméleonként ábrázolják, aki 'a '80-as években kommunista, a 90-es években demokrata, a 2000-es években pedig eurokrataként jelenik meg'. A képviselő ezért igazolva látja a Fidesz kételyeit Kovács László alkalmasságát illetően, hiszen az európai sajtó mellett az Európai Parlament is szóba került az ügy, és Martin Schulz, az EP szocialista frakciójának vezetője is minden előzmény nélkül hozta szóba Kovács László előző rendszerhez kötődő tevékenységét.

Gyurcsány Ferenc nőket illető kijelentései az európai közvéleményt is felháborították

A politikus beszámolt arról, hogy az Európai Parlamentben is téma volt az MSZP miniszterelnök-jelöltjének elszólása az 'öregecskedő feleségekről', mivel a Financial Times és a Reuters is tudósított a szocialista politikus sértő kijelentéséről, így az EP női egyenjogúsággal foglalkozó bizottságának figyelmét is felkeltette az ügy. A gazdasági lap azt is megírta, hogy a török csatlakozásnak egy ehhez hasonló kijelentés komoly akadálya lehetne.

 

A következő hétéves európai költségvetésről

 

Az Unió következő hétéves költségvetését kidolgozó bizottság tagja lesz Surján László- közölte Szájer József. Barsiné Pataky Etelka elmondta, hogy a 2006 és 2013 közötti időszak számos változást hozhat, hiszen a tagállami befizetéseket a nemzeti jövedelem jelenlegi 1,14 százalékról 1 százalékra tervezik csökkenteni, amely Magyarország számára kedvezőtlen, hiszen a célunk az, hogy minél több támogatásra pályázhassunk az alapokból. Meglepőnek nevezte éppen ezért, hogy a magyar pénzügyi kormányzat nem szólalt meg az ügy kapcsán. Az uniós költségvetés a kiadási oldalon annyiban változik majd – mondta -, hogy a jelenleginél jóval nagyobb összeget különít el a kutatás-fejlesztés támogatására. A képviselő szerint a közeljövőben ezért az lesz a feladatuk, hogy megakadályozzák azt, hogy a K+F-re szánt nagyobb támogatást a strukturális alapoktól vonják el, amelyekre a kevésbé fejlett régiók pályázhatnak.

(Kép és szöveg: B.E.-Szövetség Websz)