Alaptörvény

Magyarország beépítette az unió alapjogi chartáját az alkotmányba

Magyarország beépítette az unió alapjogi chartáját az alkotmányba

2011. 04. 20.

Szájer a hétfőn elfogadott új magyar alkotmányról tájékoztatta a parlamenti szakbizottság tagjait. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország régi adósságát törleszti az új alkotmánnyal, hiszen a térség többi posztkommunista országa a rendszerváltást követően szakított kommunista gyökerű alkotmányával, és új alaptörvényt fogadott el.

A néppárti politikus hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény a közös európai értékeken, a magyar és európai alkotmányos hagyományokon, továbbá az Alapvető Jogok Chartájának rendelkezésein alapul. Innovatív elemként kiemelte, hogy az alaptörvény három szempontból is megjeleníti a fenntarthatóság elvét: a környezeti és a demográfiai fenntarthatóság mellett a gazdasági-pénzügyi fenntarthatóságot is szem előtt tartja, amikor alkotmányos garanciákat fogalmaz meg az állam túlzott eladósodásának megakadályozására.

A vitához hozzászóló EP-képviselők nem vonták kétségbe, hogy az alkotmányozás minden tagállam saját nemzeti hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor többen különböző bírálatokat fogalmaztak meg a folyamattal, illetve a szabályozás tartalmával kapcsolatban.

Enrique Guerrero Salom spanyol szocialista EP-képviselő – előrebocsátva, hogy a végleges szöveg hivatalos fordítását még nem kapta kézhez -, kétségbe vonta, hogy szükség volt-e olyan alkotmányozásra, amelyben szerinte csak a kormányoldal vett részt. Bármennyire jelentős is az egyik oldal parlamenti többsége, az alkotmányos kereteket "befogadó módon" kell kialakítani – vélekedett

Andrew Duff liberális képviselő egyebek közt a határon túli magyarok nemzeti identitásának kérdését említette problémás pontként.

Guy Verhofstadt, a liberálisok belga frakcióvezetője rövid szóváltásba keveredett Szájer Józseffel, amikor a magyar politikus megjegyezte: az alkotmánybíróság jogkörével kapcsolatos liberális bírálat furcsán hangzik Verhofstadt szájából, hiszen a belga közjogban nem is létezik alkotmánybíróság. Verhofstadt közbevetette, hogy ez nem igaz, mire Szájer rámutatott arra, hogy eltérőek az egyes országok alkotmányos hagyományai. Ezzel Verhofstadt egyetértett.

Gurmai Zita, az EP alkotmányügyi bizottságának szocialista alelnöke hozzászólásában azt mondta, hogy az alkotmányban meghatározott sarkalatos törvényekről még nem tudni semmit, "pedig ezek fogják igazán megváltoztatni a magyar demokrácia alapjait", és a hétfői szavazás "csak a magyar alkotmányozási folyamat kezdetét jelenti".

Tabajdi Csabának, az MSZP EP-delegációja vezetőjének értékelése szerint a képviselők elsősorban az alkotmány egypárti jellegét, az érdemi társadalmi konzultáció, illetve a népszavazás kiírásának elmaradását, a tartalmat illetően pedig a hatalmi fékek és egyensúlyok rendszerének meggyengítését kritizálták.

Szájer József sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a szocialisták az Országgyűlésben az alkotmányról folyó vitában nem képviselték választóikat, s véleményüknek ott nem adtak hangot.

 Forrás: MTI