Alaptörvény

“Megadatott az a lehetőség, hogy lezárhassunk egy húszéves értékvitát”

“Megadatott az a lehetőség, hogy lezárhassunk egy húszéves értékvitát”

2011. 11. 10.

A könyvbemutatón Kövér László kifejtette, a 89-es alkotmányozás egyszerre volt történelmi lehetőség és kényszerhelyzet. Magyarázatképp hozzátette, a világban végbemenő nagyhatalmi átrendeződés lehetővé tette a demokratikus átalakulást, ugyanakkor kényszerhelyzet is volt, hiszen a kommunista rendszer képviselőivel kellett lefolytatni a vitákat az új rendszer kialakításáról. Ezzel összefüggésben a házelnök rámutatott, hogy az állampárt képviselőinek már nem volt társadalmi elfogadottságuk, az akkor körvonalazódó ellenzéki erők pedig nem rendelkeztek legitim felhatalmazással.

Az MDF-SZDSZ paktumra utalva Kövér hangsúlyozta, a 89-es alkotmányozás nem nélkülözte az előző rendszer képviselőinek a bosszúját: olyan buktatók épültek be általuk a rendszerbe, amelyek működésképtelenné tették volna a demokráciát. Példaként említette, hogy az MDF-SZDSZ megállapodás előtt kétharmadhoz volt kötve a költségvetés elfogadása is.

Az új alaptörvényről szólva a házelnök kiemelte, a dokumentum az elmúlt húsz év társadalmi és gazdasági folyamatainak lezárása, valamint legitimen megválasztott képviselők fogadták el.

Kövér feltette a kérdést: miért nem tudtuk az ideiglenes alkotmányt lecserélni. Válaszában megjegyezte, még 1994 és 1998 között sem volt meg az értékkonszenzus minimuma, amely a nemzeti sorskérdésekre megadta volna a választ. 2010-ben azonban megadatott az a lehetőség, hogy lezárhassunk egy húszéves értékvitát – fűzte hozzá.

A politikus beszédében felhívta arra a figyelmet, ahogy nem minden bajnak volt az okozója a régi alkotmány, úgy az alaptörvény sem oldja meg minden problémánkat. „Ha az alaptörvényről lehámlanak az aktuálpolitikai viták, akkor megmaradnak azok az alapértékek, melyek mindenkinek biztosítják a normális életfeltételeket” – emelte ki Kövér László. Ezzel összefüggésben kijelentette: ki fog derülni, hogy jó értelemben vett közhelygyűjtemény az alaptörvény, azaz nem a polgári és konzervatív értékek katalógusa, hanem az általános emberi értékek gyűjteménye.

„Egy kíváncsiság története”

A könyvbemutató kerekasztal-beszélgetésen a szerző elmondta, újságíróként a Heti Válasz hasábjain végigkísérte az alkotmányozás folyamatát, sokat beszélt politikusokkal, alkotmányjogász szakértőkkel, kritikusokkal, és állandóan az volt a tapasztalata, hogy „szűk a tér és az idő”. Egy alaptörvény olyan kérdések sorozatát veti fel, melyek hosszú távra meghatározhatják egy ország jövőjét – fűzte hozzá. Ez a könyv tulajdonképpen egy kíváncsiság története, egy „hivatásos laikus” érdeklődése – tette hozzá.  Ablonczy Bálintnak egy kérése volt az interjúalanyai – Szájer József és Gulyás Gergely – felé, hogy ne legyenek tabu kérdések. A szerző hangsúlyozta, hogy a könyv nem a teljesség igényével készült alkotmánykommentár, a cél az volt, hogy az érdeklődők számára megvilágítsa egy megfogalmazás, egy döntés hátterét, a lehetséges következmények „végigbeszélését”.

  

Szájer József aláhúzta: a könyv előnye, hogy több olyan kérdést is körüljár, melyek kifejtésére egy villáminterjú nem ad lehetőséget. Az alaptörvény vitája a szélesebb közvélemény körében leszűkült néhány – a képviselő véleménye szerint – marginális kérdésre. Egy ilyen beszélgetés-gyűjtemény a hangsúlyt át tudja helyezni – fűzte hozzá. Az alaptörvény kapcsán leszögezte: „minden egyes szó meg van fontolva”, és húsz év politikai, jogi tapasztalata van mögötte.

 „Egy jó értelemben vett ping-pong meccs zajlik”

Ablonczy Bálint kitért arra is, hogy a két interjúalannyal összességében két-három napon át beszélt, így egy meglehetősen hosszú folyamatról van szó. A szerző aláhúzta: újságírói szerepéből adódóan sem kerülhette el a problémás kérdéseket, és „voltak olyan feszült pillanatok, amelyek jót tettek a szövegnek”, ezért a könyvben számos olyan pont van, ahol egy „jó értelemben vett ping-pong meccs zajlik”. Gulyás Gergely erre reagálva elmondta, mindenképpen érdeme a könyvnek, hogy „nincs alákérdezés”, és szinte az alkotmányozás összes lényegi kérdését tárgyalja, fejezetszerűen is minden fontos témakört érint.  Szájer József aláhúzta: a könyv előnye, hogy több olyan kérdést is körüljár, melyek kifejtésére egy villáminterjú nem ad lehetőséget, de nagy derültség közepette kijelentette azt is, „egy dolog idegesítette a kérdezőben”, hogy „csak azért, hogy ne nézzék ki maguk közül az újságírók”, sokszor olyan kérdéseket is feltett, amelyet mások is már számtalanszor megkérdeztek tőle. Erre reagálva Ablonczy Bálint elmondta, ezeket a kérdéseket neki is fel kellett tennie, pontosan azért, mert az a kifejtés, az a párbeszéd, amelyek ezeknek a kérdéseknek  a tisztázásához szükségesek, az esetek többségében idő és hely hiányában a magyar médiában nem állt rendelkezésre.

  

A beszélgetésen Gulyás Gergely leszögezte: azért volt szükséges egy új alkotmány elfogadása, mert a rendszerváltás előtti internacionalista pártállam, kommunizmus helyére ugyan jogállam lépett, de ez nem lett egy nemzeti kormányzás. Az új alkotmánynak az lesz a legnagyobb pozitívuma, hogy a szabadság mellett a nemzetet is meg tudja jeleníteni – fűzte hozzá. A képviselő a korábbi alaptörvény egyik hibájának a gazdasági alkotmányosság szabályozásának a hiányát tartja, melynek szomorú következményeivel legfájóbban éppen a mostani kormánynak kell szembesülnie.

Szájer József aláhúzta, magának a Fidesznek, és személy szerint neki is az alkotmány, az alkotmányosság az egyes számú alapérték. A képviselő arról is beszélt, hogy ha 1990-ben „egy csoda folytán” a Fidesz kapott volna lehetőséget arra, hogy új alkotmányt készítsen, akkor az nagyon sokban – főleg alapfilozófiájában – hasonlított volna az idén elfogadotthoz.

(fidesz.hu)