Nemcsak az észnek hanem a szívnek is szóló alkotmányt kell létrehozni

Új alkotmányunk előkészítő munkájáról, vitákról és javaslatokról kérdezte Szájer József Fideszes uniós képviselőt, a miniszterelnök mellett működő szakértői bizottság egyik tagját Perjés Klára a Vasárnapi újságban.

Perjés Klára: Nem tudom, hogy igaz e a hír vagy csak pletyka miszerint Szájer József javaslata, hogy az új alkotmány kezdődjék a Himnusz első sorával vagyis azzal, hogy „Isten áld meg a magyart”. Igaz ez?

Szájer József: Valóban az egyik megbeszélésen én ezt felvetettem, de még nem tart ott a munka, hogy ez úgymond egy érdemi felvetés lenne. Bocsássuk vitára, mint ahogyan nagyon sok más kérdést is ebben az alkotmány előkészítési folyamatban. Fontos lenne, hogy a szélesebb közvélemény is beleszólhasson.

Perjés Klára: De úgy gondolja, hogy ezek már csak részletkérdések és először az alapokat kellene lefektetni?

Szájer József: Nem részletkérdés. Az alkotmány az, amelyben a társadalom szerződést köt önmagával, az intézményrendszeréről. Egy ilyen dokumentumban, ahogy azt a világ szinte valamennyi alkotmánya mutatja helye van az emelkedett és szimbolikus dolgoknak is. De ez formai kérdés, hogy a Himnuszon keresztül vagy más módon jelenjen e meg a magyar államiságnak a magyar gondolkodásnak egyfajta szimbolikus kifejeződése az ország első törvényében.

Perjés Klára: Ezen is vitáznak mostanában többen, hogy új alkotmányunk hasonlítson egy huszonegyedik századi európai uniós alkotmányhoz vagy inkább nemzeti sajátosságokat hordozzon?

Szájer József: Természetesen csak az kerülhet bele egy európai szerződésbe, amit a jelenleg 27 tagállam abba saját szuverenitásából belekölcsönöz. Ennek következtében az európai alkotmány arról szól csak, hogy melyek azok a közös funkciók, amelyek az európai államok közös intézmények révén együtt gyakorolnak. Míg a magyar nemzeti alkotmány az lényegében a magyar szuverenitást testesíti meg. Ilyen értelemben egy nemzeti alkotmány másról szól. Saját szuverenitásáról rendelkezik, gyakorlatilag a 100%-ban magyar állam is. Az Európai Unió ebben a tekintetben csak annyi, hogy rendelkezünk arról is, hogy vannak bizonyos közös hatáskörök. A szimbolikus ügyek szintjén igenis vannak közös elemek, hiszen az európai Alapszerződésnek is, most már a Lisszaboni Szerződésnek is van preambuluma, amelyben köztudomású az, hogy kihagyták a kereszténységet, ezért küzdöttünk és ezért nagyon sajnáljuk. De utalás van a kontinens közös vallási hagyományára, mint amely ma is inspirálja a mostani intézmények működését. Ilyen értelemben az Európai Bíróság döntéseiben is megjelenhetnek ezek az alapelvek. Tehát nem annyira rossz, mint amennyire mi magunk is sokszor bánatunkban gondoljuk, hogy a konkrét explicit utalást kihagyták. De ha visszamegyünk az eredeti kérdéséhez, a mi nemzeti alkotmányunk az olyan mint más nemzetek alkotmánya, és amikor mi az előkészületeket végezzük az új alkotmány előkészítésében, akkor ezeket nézzük meg. Nagyon érdekes dolgokat találhatunk sok szimbolikus jellegű dolog jelenik meg ezekben az alkotmányokban amelyekről Magyarországon nagyon keveset tudnak.

Perjés Klára: Például?

Szájer József: Például az, hogy a magukat szekulárisnak mondó államok ma, vagy szekulárisnak tudott államok is, ahol egyébként a vallásszabadság az állam és az egyház elválasztása érvényesül, alkotmányukban államegyházról beszélnek. Akár a görög, de bizonyos megszorítással, nincsen chartális alkotmány, de mondjuk Nagy-Britanniában ez a helyzet. A német alkotmány az Isten szóval kezdődik. Tehát számos olyan kifejezés olyan gondolat, amit Magyarországon ördögtől valónak tekintenek és rögtön kiközösítenek, mint valami antidemokratikus, diktatórikus kezdeményezést az éppen most éledező alkotmányi vitában. Ezek megjelennek a világ szinte valamennyi alkotmányában valamilyen formában. Ilyen értelemben szerintem nem kell szűken gondolkodni, hanem egy olyan alkotmányt kell létrehozni, amely a mostani átmeneti alkotmány helyett egy hosszabbtávra végleges alkotmánya lehet Magyarországnak. Maga ez az alkotmány, amelyet ’89-’90-ben alkottunk ez az alkotmány magáról is azt állítja, hogy egy átmeneti alkotmány és itt az ideje, hogy legyen egy végleges alkotmánya Magyarországnak, ami persze nyílván nem örökre szól, mert ez egy élő dolog, folyamatos változáson megy át. Arról nem is beszélve, hogy a magyar hagyomány szerint , amelyben egyedül 1949-ben a Rákosi féle alkotmánnyal jelent meg először a chartális tehát egy dokumentumban rögzített alkotmány korábban több dokumentumból állt. Tehát a magyar alkotmánytörténetnek része volt ugyanúgy az Aranybulla, mint ahogy Szent István törvényei vagy Werbőczi államreformjai vagy a Pragmatica Sanctio és hogy közelebbi példákat hozzak az 1848-as törvények is. Tehát külön-külön jelentek meg és nem egy dokumentumban. Ez egy teljesen újdonság a magyar alkotmánytörténetben, hogy egy dokumentum rögzíti az állam alapvető kérdéseit.

Perjés Klára: A mostani alkotmányban hitet tesznek emellett a folytonosság mellett, amelyet most felsorolt?

Szájer József: A magyar alkotmánytörténet az az egyik leggazdagabb a világ történelmében, mi látjuk a most nem rég elmúlt évtizedekben létrejött államokat ők a nulláról kezdték. Magyarországon nincsen ez a tabula rasa. A mostani alkotmányozásnak a forrásait is egy élő tradíciónak kellene felváltani. Tehát a mai rendelkezéseket ezeknek a fényében kellene értelmezni. Hadd mondjak egy konkrét példát, hogy ne legyen ennyire elvont. A mostani alkotmányunk szövegének rögtön az elején ott van az úgynevezett ellenállási jog, amely arról szól, hogy senki sem törekedhet egyedüli hatalomra. Ez azért is került be, mert a kommunista diktatúra az egy ilyen rendszer volt, amellyel szemben ez az új alkotmány szeretett volna fellépni, és a zsarnokot – most nem a konkrét mostani alkotmány szöveggel- joga van a népnek eltávolítani. Ez az 1222-es Aranybullának az ellenállási záradéka és lehetősége vagyis, hogy a nemesek ha a király nem az állam érdekét képviseli vele szembe felléphetnek. Ez a mai élő alkotmány szövegében van benne egy ilyen ősi, mi ezt már egyébként az európai nemzetek között másodikként már bevezettük. Igenis a saját alkotmányunkban is legyen utalás arra, hogy a mai alkotmányunk szövegei mind a modern alkotmányozás, mind pedig az 1000 éves magyar államiságot magukévá teszi, és a mai kornak értelmeződnek a különböző konfliktusok és alkotmányos kérdéseknek a megoldása során.

Perjés Klára: De úgy hírlik, hogy változtatni akarnak esetleg olyan kérdésekben, amelyeket 20 éve még megfogalmaztak. Például elképzelhetőnek tartja, hogy több ponton megváltoztatják az állam szervezetet és az elmúlt 20 évben megszokott igazgatási rendszert?

Szájer József: Az alkotmányozásnak a folyamata az egy csomó olyan részletkérdést is újból végig gondolásra késztett, mint például az állami szerkezet, de ezzel kapcsolatban folynak egyébként a különböző reformok, hiszen el is indultak a közigazgatással kapcsolatban éppen a napokban a megyei vezetők a megyei, állami hivatalnokoknak a kijelölése kapcsán, születtek már döntések. Tehát folyamatban is vannak különböző lépések. Én azt mondom általában, hogy a mostani intézményrendszernek a legfontosabb vonalai, azok tükrözik az európai vagy a világban elfogadott intézményeket, de rengeteg fölösleges részletszabályozást tartalmaznak, amelyek nem alkotmányba valók. Méltatlan nagyon sokszor a mostani alkotmány szövege egy igazi alaptörvényhez. Ez tükrözi egyébként azt a rengeteg rossz kompromisszumot, amit nem biztos, hogy mindig jó szívvel kötöttek a résztvevők.

Perjés Klára: Ezért akarnak rövidebb szövegezésű alkotmányt?

Szájer József: Mindenképpen egy rövidebb alkotmányt, de természetesen itt a magam nevében tudok nyilatkozni. Én tanácsokat adok ennek a bizottságnak illetve az alkotmányt majd megalkotóknak. Kell egy olyan dokumentum, amely a legfontosabb, legalapvetőbb szabályokat rögzíti. És ezen túl a részlet szabályokat, amelyekkel tele van ez az alkotmányt, ezeket külön sarkalatos törvények kellenének hogy szabályozzák. Ebből sem kell egyébként olyan sok. És én megszüntetném a mostani rendszert, amely a kétharmados törvényeknek, az egyébként az elmúlt 20 évet nagyon sokszor gúzsba kötő rendszere okozott. Tehát néhány kiemelt törvény lenne, amely alkotmányos erejűek és a magyar hagyomány szerint sarkalatosnak nevezett törvényeknek tekinthetők. A többit pedig az egyszerű országgyűlési többség kell hogy az életben felmerülő problémák kapcsán megoldja, a részleteit szabályozza.

Perjés Klára: Ezt a bizottságot, amelyben Szájer József is részt vesz a miniszterelnök hozta létre, de működik egy másik bizottság is egy 45 tagú a Parlamentben, az alkotmányelőkészítő eseti bizottság. Mi a munkamegosztás a kettő között?

Szájer József: A jogalkotó az az Országgyűlés. Mi a miniszterelnöknek adunk tanácsokat arra vonatkozóan, hogy a legfontosabb kérdéseket milyen módon kellene szabályozni.

Perjés Klára: Most kedden is üléseztek késő délután. Ön szerint – és ez az utolsó kérdésem- mi fogja kiváltani a legnagyobb vitát?

Szájer József: Nyilvánvalóan a szimbolikus kérdések. Már megindult, ez nem annyira vélelem, hiszen a sajtóban, a nyilvánosságban, a blogos szférában már aktívan folyik az alkotmánnyal kapcsolatos vita, és meg is fogalmazódtak az alapvető vádak. Arról szólnak, hogy Orbán Viktor diktatúrát akar kiépíteni, egy olyan alkotmányt akar ráerőltetni az országra, amely aztán korlátozza az emberek szabadságát, verikális jellegű nyilatkozatokkal lesz tele. Ezek a vádak megfogalmazódtak, úgy fogalmazódtak meg egyébként, anélkül hogy bárki bármit ez ügyben mondott volna vagy bármifajta hivatalos kommunikáció ez ügyben lett volna. Én azt gondolom, hogy a szimbolikus vitákat is meg kell vívni. Nem gondolom, hogy olyan alkotmányának kellene lenni az országnak, amely nem vállalható az ország egyik vagy másik része által. Tehát olyat kell amelyet az egész ország végre magáénak érez. Azért jegyezzük meg, hogy néhány alkotmányjogászon kívül ezt a mostani alkotmányt nem igazán érzi magáénak senki. Igenis vállalni kell az ezzel kapcsolatos vitákat, hiszen valóban hosszútávra szóló lesz, és ezért én magam is kívánok tenni. Indítok egy honlapot, bárkinek akinek ezzel kapcsolatban véleménye van, az ő véleményüket szeretném kikérni. Én ezeket be fogom vinni, be fogom csatornázni ebbe az alkotmányozási folyamatba. Egy olyan alkotmány kell, amely nem feledkezik meg sem a magyar hagyományokról, sem Európa és Magyarország közös kultúrájáról, sem az 1000 éves magyar alkotmányozás folyamatáról, sem pedig a modern kor szabadságjogi vívmányairól. Tehát én kiemelném ebből az imént említett szűkös posványból magát a vitát és egy realisztikus, működőképes, de ugyanakkor az emberek szívét is megdobogtató, nemcsak az észnek, de a szívnek is szóló alkotmányt kell létrehozni.

(Forrás: Kossuth Rádió)