Európai Unió

Szájer az európai intézményrendszer megújítását sürgeti

Szájer az európai intézményrendszer megújítását sürgeti

2009. 03. 25.

Szájer József történelmi visszatekintéssel kezdte beszédét, melyben elmondta, hogy a vasfüggöny lebontásához vezető út első lépcsőfoka, a jól ismert 1989-es páneurópai piknik, teljes egészében a civil társadalom kezdeményezésére indult. Az európai társadalmak ma ugyanilyen jelentős szerepet játszhatnak a politika formálásában, ezért fontos támogatásukat megnyerni és az EU-nak komolyabban venni a velük való párbeszédet. Ehhez azonban egyetemes értékeken keresztül vezet az út, nem pusztán a gazdasági, pénzügyi érdekek mentén-, ahogy ezt sokszor Közép-Európa új EU-tagállamai érezhették az utóbbi időben. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetre utalva Szájer József kifejtette, hogy az európai együttműködés alapgondolatát tekintve leginkább a házasság intézményéhez hasonlítható, hiszen elvárja a tagállamoktól, hogy "jóban, rosszban, szegénységben, gazdagságban" szolidaritást tanúsítsanak egymás iránt. Éppen ezért nem lenne korrekt magatartás, ha a mostani hullámvölgyben a nyugat-európai bankok elfordulnának, és nem támogatnák magyarországi leányvállalataikat. A szemlélet – mely pusztán piacként tekint az EU-ra és nem, mint a közös történelmi örökségre és európai értékekre épített, felelősségteljes intézményre – az, mely Szájer József szerint az Unió egyik legnagyobb problémáját jelenti, és egységét leginkább veszélyezteti.
Magyarország természetesen magának köszönheti jelenlegi kétségbeejtő gazdasági helyzetét, azonban hozzátartozik az igazsághoz az is, hogy az európai intézmények nem állították meg a magyar kormányt éveken át tartó ámokfutásában, miközben a szakadék felé vezette az országot. Többek között hazánk példája az, ami a poszt-monitoring, vagyis az utólagos és folyamatos ellenőrzés gondolatát felvetette a tagállamok között és az intézményekben. Vagyis nemcsak a csatlakozást megelőző időszakban lenne fontos az országok teljesítményének állandó figyelemmel kísérése, hanem felvételük után is, hogy elkerülhetőek legyenek a maihoz hasonló, kirívó esetek.
A magyar delegáció vezetője véleménye szerint a felelősség és az egyenlő elbánás hiányát mutatja az is, hogy míg egyes régi tagállamokkal az EU sok tekintetben megengedő, addig az újonnan érkezettekkel szemben mindig a legmagasabb mércét állítja fel, mely sokszor inkább kifogásként, mint valódi politikai megfontolásként érzékelhető.
Az Európai Unió intézményrendszerével kapcsolatos, a Lisszaboni Szerződés életbelépésével megjelenő változások Szájer József szerint már régóta kívánatosak, hiszen nyilvánvaló, hogy számos területen sokkal erősebb EU-ra van szükség. Hozzátette, jogászként, számára különösen szembetűnő, hogy Brüsszel milyen gyakran nem tiszteli a saját maga által megalkotott jogi kereteket, illetve, hogy nem használja ki optimálisan a jelenleg is rendelkezésére álló lehetőségeket.