Európai Parlament

Szájer József tevékenysége az Európai Parlamentben II.

Szájer József tevékenysége az Európai Parlamentben II.

2008. 03. 26.

 

Tevékenység

 Politikai jelentőség

Tartalmi összefoglaló, utóélet

 
AZ EURÓPAI NÉPPÁRT KÉPVISELŐCSOPORTJÁNAK ALENÖKE

A képviselőcsoport emberi és szabadságjogokért, bel-és igazságügyi kérdésekért és az európai alkotmányozásért felelős alelnöke

Elvégzi e felsorolt területeken a végső politikai és szakmai egyeztetéseket, annak érdekében, hogy a néppárti frakcióban egységes álláspont alakuljon ki a plenáris ülésekre. (D munkacsoport)

A parlamenti ciklus második felében felelős SZJ továbbá a jogi, alkotmányügyi, petíciós, és bel-és igazságügyi szakbizottságok munkájáért

A képviselőcsoport Európai Parlamenti Reform ügyért felelős alelnöke

Vezeti, és koordinálja a frakció ez irányú munkacsoportját, képviseli a frakció által meghozott javaslatokat a végső EP egyeztetéseken.

Az Európai Parlament működésének átfogó értékelése és reformja zajlik jelenleg. Mint az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárti frakció javaslataival meghatározó szerepet játszanak.

A képviselőcsoport stratégiai tervezésért felelős alelnöke

A képviselőcsoport elnöksége létrehozta a ’Bureau’ új intézményét, melyet SzJ irányít az első ciklusban. A Bureau tagjai delegációvezetők és két deleált delegációkánt, feladata a politikai irányvonal, és stratégia megfogalmazása a frakció elnökségének. A politikai témák felvetése így SzJ feladata volt.

SzJ által a Bureau elé vitt témák:

·         Vegyi anyagok új európai szabályozása

·          Szolgáltatási irányelv

·         Éves költségvetések értékelése

·         7- éves költségvetés

·         Számítógéppel megvalósított találmányok

·         Bővítés: Románia, Bulgária

·         Gazdasági migráció

·         EB éves jogalkotási terveinek értékelése

·         EU hosszú távú finanszírozása

·         Török csatlakozás

·         Általános érdekű szolgáltatások

·         EiT ülésekre felkészítő anyagok

·         Madárinfluenza

·         Jövőbeli európai energiapolitika

·         Közös kül-és biztonságpolitika

·         Demográfia változások politika következménye

·         Stratégia jobb jogalkotásra, jobb szabályozás

·         Néppárti frakció befolyásának áttekintése

·         2004-es bővítés értékelése

·         Bel-és igazságügy

·         Audiovizuális szolgáltatások új európai szabályozása.

Egyeztetés az európai biztosokkal

Az Európai Bizottság néppárti biztosai és az Európai Néppárt elnöksége között, havi rendszerességgel működő konzultáció.

A megbeszélések célja, hogy az európai politikusok az aktuális európai politikai kérdéseket áttekintésék, véleményt cseréljenek.

Elnökségi látogatás Washingtonban

Amerikai-európai uniós kapcsolatok erősítése, az új tagországok beilleszkedési tapasztalatainak ismertetése.

A képviselő kezdeményezte a megbeszéléseken az új tagországok vízumkedvezményének felülvizsgálatát.

Megbeszélés Viviane Reding biztos asszonnyal

Az európai biztos személyes kapcsolatok alakított ki a Fidesz médiapolitikusaival.

A képviselő tájékoztatót adott európai kollegájának a magyar médiaállapotokról.

SZAKBIZOTTSÁGI JELENTÉSEK, ÁRNYÉKJELENTÉSEK

Egyes jogi aktusoknak a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK

tanácsi határozat szerinti kiigazítása – Az ellenőrzéssel történő szabályozási

bizottsági eljárásnak megfelelő kiigazítás: első, második, harmadik rész (folyamatban)

A képviselő küzd és felel az Európai Parlament érdekeiért, a közvetlen demokrácia erősítése érdekében, hogy teljes mértékben felelős és átlátható legyen valamennyi európai végrehajtási eljárás az Európai Unióban, már az előtt is, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépne.

A Lisszaboni Szerződésben foglaltak szerint, a három európai uniós intézmény: az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Tanács egyenrangú félként vesz részt jövőre nézve a végrehajtási eljárásokban. Az átmeneti időszakban, amíg a Lisszaboni Szerződés nem lép életbe, el kívánja érni az EP, hogy a papíron meglévő jogosítványait alkalmazni tudja a gyakorlatban is, tehát az új szerződésig is egyenrangú félként tudjon fellépni javaslatai képviseletekor.

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó

eljárások megállapításáról szóló, a 2006/512/EK határozattal módosított

1999/468/EK tanácsi határozat végrehajtási eljárásaival kapcsolatos, az

Európai Parlament és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás

megkötéséről (folyamatban)

A képviselő felel azért, hogy e területen az Európai Bizottsággal létrejött kétoldalú megállapodás magas színvonalon, és kielégítően működjön. Javaslatai a két intézmény gyakorlati együttműködésének zökkenőmentességét kívánja elősegíteni.

Az Európai Parlament egyenrangú jogalkotóvá vált a másik két intézmény mellett az európai végrehajtási szabályok megalkotásánál.

Az Európai Parlament eljárási szabályzatának módosítása a plenáris ülés munkájával

és a saját kezdeményezésű jelentésekkel kapcsolatos parlamenti reformmal

foglalkozó munkacsoport javaslatainak fényében (folyamatban)

A képviselő javaslatára a még tisztázatlan gyakorlati kérdések tisztázásra kerülnek.

Az EP eljárási szabályzata módosításra kerül a plenáris ülés munkájával és a saját kezdeményezésű jelentésekkel kapcsolatban, a parlamenti reformmal

foglalkozó munkacsoport végső javaslatainak fényében.

Az uniós jelképek parlamenti használatáról szóló 202a rendelkezés

beillesztése (folyamatban)

A képviselő el kívánja érni, hogy az európai jelképek az EP épületében méltóan, és kiegyensúlyozottan kerüljenek majd használatra. 

A jelentés célja, hogy pontosítsa, hogy a Lisszabon Szerződésben megerősített európai jelképeket, mint a himnusz, és a zászló az Európai Parlament az épületében hogyan használja. 

Az Európai Parlament eljárási szabályzatának a képviselőcsoportok megalakításáról szóló

29. cikkének módosítása (folyamatban)

A képviselő el kívánja érni, hogy a frakcióalakítás a jövőben összhangba legyen az EP-be jutás nemzeti küszöbértékeivel is.   

Az új kihívásokra és a képviselői létszám változására tekintettel 2009-ben az újonnan alakuló Európai Parlamentben a frakcióalakítás szabályai változni fognak. 

Fehér könyv az általános érdekű szolgáltatásokról

A képviselő véleménye mentén és anélkül, hogy a Közösséget hatáskörrel ruháztuk volna fel e területen, a közös európai feltétel-rendszereket, és gyakorlatokat tisztázni kellett. Szájer József szerint a legfontosabb három elv, amelyeknek e területen érvényesülni kell: szubszidiaritás (helyi hatóságok jogkörének megerősítése), fokozatos szabályozás, és szektorális megközelítés. Fontosnak tartottuk még: nagyobb jogbiztonságot, egyenlő hozzáférést, az új tagországokban pedig a verseny kikényszerítését, a fogyasztóvédelem megerősítését. 

 

A szocialisták a szektorális és fokozatos megközelítéssel szemben keret-irányelvet szeretnének a terület rendezésére. Nem zavarja őket, hogy a jelenlegi Alapszerződések szerint nincsen az EU-nak hatásköre e kérdésben, ezt először az Alkotmány rendezi, mely azonban azonos tartalommal nem kerül majd elfogadásra.

Közszolgáltatási kötelezettség alá tartoznak a szolgáltatások, mint pl. a víz. gáz, elektromos áram, postai, közlekedési szolgáltatások.

 

Cél kell legyen, hogy a magas minőségű és megfizethető szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, és ennek érdekében a hatósági hatásköröket és a fogyasztóvédelmet meg kell erősíteni. Az új tagországok tapasztalatai, hogy a fennmaradó monopóliumok, és a gyenge fogyasztóvédelem miatt a verseny, illetve a magánosítás pozitív hatásai gyakran nem érvényesülnek.

Európai Közösséget létrehozó Szerződés IV. címének a Bíróság hatáskörével kapcsolatos rendelkezéseinek kiigazítása

A döntéshozatal demokratikus legitimitása a bel-és igazságügyi területen hiányos: az Európai Parlament korlátozott szerepe, valamint az Európai Bíróság korlátozott joghatósága nem biztosít a polgároknak megfelelő védelmet a polgári szabadságjogok, valamint az alapvető jogok tekintetében.

Fontos szempont továbbá, hogy e lépés e területen az Európai Uniót közelebb hozza az európai polgárhoz. A közösségi hatáskör adta lehetőségekkel az európai jog egységes alkalmazását, és értelmezését biztosítjuk.

Az EP támogatja az Alapítószerződések két záradékának (42 EUSZ és a 67 EKSZ) azonnali alkalmazását, amelyek szerint az Európai Bíróság hatásköre kiterjedhet e területekre is. A tagállamok jelentős része a Tanácsban nem támogatja a Szerződések adta lehetőséget, és az európai Alkotmányozás alatt rendezné e kérdést.

 

.

A mintaoltalom jogi védelméről szóló irányelv módosítása

A kis-és középvállalkozások védelme a nagyokkal szemben. Felszámolni a monopóliumokat ott, ahol nem indokolt, az árakat letörni.

A látható autóalkatrészek tekintetében liberalizálni a belső piacot.

 

SZAKBIZOTTSÁGI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNYOK

Szolgáltatások a belső piacon

Első olvasatban az EP által jóváhagyott szöveg javarészt azon a kompromisszumos javaslaton alapult, amelyről a Néppárt és a szocialisták zártkörű ’egyeztető’ delegációja egyezett meg. Az egyeztető delegációba sem a Néppárt, sem a szocialisták nem delegáltak új tagállambeli politikust. Ezért az új tagország eltérő érdekeinek határozott képviselete, és saját kezdeményezésre egységes fellépés megszervezése. A közép-európai néppárti képviselők végül egységesen nem szavazták meg az EP első olvasatban létrejött végső kompromisszumos javaslatát, és egy közös nyilatkozatot adtak ki. A magyar szocialisták – a nyugati szocialista képviselők nyomására – a számunkra kedvezőtlenebb javaslatot szavazták meg. A Financial Timesban megjelenik SzJ cikk. Szent-Iványi nemmel szavaz.

 

Második olvasatban bevonják SZJ- egyedüli új tagállambeli képviselőként – a zártkörű kompromisszumkereső tárgyalásokba. A tagállamok által a Tanácsban létrejött kompromisszum kedvezőbb, így azt a néppárti magyar delegáció megszavazza. 

A módosító indítványok célja, hogy biztosítsa a magyar cégeknek – az Európai Unió alapító szerződésében is biztosított – azon jogát, hogy korlátozások nélkül nyújthassák szolgáltatásaikat egy másik uniós tagállamban. A protekcionista intézkedések felszámolása, a szolgáltatások területén is a belső piac kialakítása.

 

Az irányelv – csatlakozásunk óta – az első olyan kezdeményezés, mely a magyar cégeknek inkább biztosítaná az egyenlő versenyfeltételeket. 

Fogyasztóvédelem területén közösségi cselekvési program