Szájer: nem kell túl merevvé tenni az új alkotmányt

Nehezíteni kell az új alkotmány módosíthatóságát, de nem annyira, ahogy az a jelenlegi tervezetben áll - mondta a 180 percben a nemzeti konzultációt vezető politikus.

Szájer József rádiónknak elmondta, azt szeretnék, ha minél több magyar állampolgár elmondaná a véleményét, mit gondol az új alkotmány létrehozataláról. „A nemzeti konzultáció, amelynek az irányítására a kormány engem felkért, erről szól: hogyan tesszük nagy közös nemzeti vállalkozássá az alkotmány kérdését.”

Mint mondta, mindenkinek a lakásába szeretnének elmenni, ezért készülne egy olyan kérdőív, amely segítségével a polgárok az alkotmányhoz kapcsolódó fontos kérdésekben állást foglalhatnának. Elsősorban nem jogi jellegű kérdéseke gondolnak, hanem az emberek mindennapi életét érintő, de alkotmányos vonatkozású ügyekre

A kommunikációnak van egy szintje, amely minden magyar állampolgár érint, van olyan, amely elsősorban az önkormányzatokon keresztül, civil szervezeteken keresztül próbálja az alkotmány kérdését széles társadalmi vitára bocsátani, a harmadik pedig az országos civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel való konzultációt foglalja magában.

A vita, a konzultáció addig tart, amíg meg nem szavazzák az alkotmányt a képviselők, és erre legfeljebb két hónap van, de Szájer József ez az intenzív időszak elég lesz.

Az, hogy az alkotmány végleges lesz, a nemzeti konzultációt vezető politikus szerint nem azt jelenti, hogy örök időkre szóló, hiszen minden alkotmány is változik. „Mindenképpen relatív fogalom ahhoz képest, hogy Magyarországnak a jelen pillanatban saját maga által is bevallottan, az alkotmány első mondatában szereplően is ideiglenes alkotmánya van. Ezt szeretnénk az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján egy kivételes történelmi és politikai helyzetben felváltani, amely méltó ahhoz, hogy a magyar nemzet legfontosabb és legértékesebb dokumentuma legyen.”

A tervek szerint az alkotmányt csak akkor lehet majd módosítani, ha egymás után két országgyűlés is kétharmados többséggel annak megfelelően szavaz. Szájer József azt mondta, szerinte ennyire merevvé nem lehet tenni az alkotmányt. „Gondoljunk csak bele, hogyha az uniós csatlakozásnál már ez a szabály lett volna érvényben, akkor két vagy három évet várnunk kellett volna, és akkor csak 2006-ban csatlakozhattunk volna. Azt gondolom, hogy nehezíteni kell a mostanihoz képest, de nem olyan mértékben, ahogyan ez a jelenleg írott tervezetben szerepel.”

Tehát még nem dőlt el véglegesen, milyen módon és milyen többséggel, mennyi idő mellett lehet módosítani az alkotmányt. „Semmi nem dőlt el véglegesen, nincsenek eleve eldöntött kérdések” – mondta Szájer József.

A testület tagja Szili Katalin is

A nemzeti konzultációs testület tagja Szili Katalin is, az Országgyűlés korábbi elnöke, volt szocialista politikus, aki most független képviselő és a Szociális Unió elnöke. A testület másik három tagja: Járai Zsigmond, a nemzeti bank felügyelőbizottságának elnöke, Csák János londoni nagykövet és Pálinkás József, a tudományos akadémia elnöke. A grémium közvetít, de nem dönt, begyűjti és továbbítja az új alkotmánnyal kapcsolatos véleményeket. A testület állítja össze azt a kérdőívet is, melyben tucatnyi kérdés szerepel majd az új alkotmánnyal kapcsolatban. Ezt minden választópolgár megkapja, és ingyen visszaküldheti majd.

Már egyik ellenzéki párt sem vesz részt az alkotmány előkészítésében

A szocialisták szerint nincs szükség új alkotmányra. Az uniós elnökség ideje alatt a párt egyáltalán nem támogatja az alkotmányozást.  A Jobbik elégedetlen a Fidesz alkotmánykoncepciójával, mert alapvető értékeket hiányol belőle. Új alkotmány az LMP szerint sem kell. Átfogó módosításokra azonban szükség van, ezért a párt el is készítette saját tervezetét. Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának munkájában már egyik ellenzéki párt sem vesz részt.

(Forrás:www.mr1-kossuth.hu/hirek/itthon/szajer-nem-kell-tul-merevve-tenni-az-alkotmanyt.html)