Fidesz

Társadalmi törekvések a Fidesz történetén keresztül

2019. 12. 04.

A Fidesz jogi szervezetként való létrejötte másoknak volt példa és a pártállamnak már nem volt ereje, hogy mindezt megakadályozza – erről beszélt Szájer József a Ludovika Szabadegyetem 2019/2020-as tanév első szemeszterének záró előadásán. A nagyobbik kormánypárt európai parlamenti képviselője szerint a rendszerváltoztatás idején a „jogállamiság fikciójának elve” szerint próbálták élni hétköznapjaikat.

Szájer József a Fidesz történetén keresztül mutatta be a rendszerváltoztatásra irányuló társadalmi törekvéseket, a korszak ellenzéki mozgalmait. Elmondása szerint az ELTE jogász szakos egyetemi hallgatójaként kapcsolódott be a szakkollégiumi mozgalomba, a Bibó Szakkollégium tagjaként szembesült a rendszer valódi árnyoldalaival, egyfajta politikai tudatosság jelent meg köztük. „Tanárainkra figyeltünk” – utalt mentalitásukra, a tanulni akarásra Szájer József, aki példaként Sólyom Lászlót hozta fel. A későbbi köztársasági elnöktől megtanulták például, hogy a jog a jogérvényesítésre való, ami a jog és demokrácia gondolatához vezet, vagyis, hogy a jogokért érdemes küzdeni. Ehhez kerestek társakat. A lengyelországi Szolidaritás megalakulása, valamint a csehszlovákiai események megerősítették őket abban, hogy a Szovjetunió hatalma nem örökkévaló, igaz a rendszer megdöntésére nem gondoltak. “Úgy cselekedni, mintha ténylegesen garantálva lennének az annak mondott jogok” – utalt Szájer József a jogállamiság fikciójának elvére, amely annak tudatosítását jelenti, hogy úgy cselekedtek, mintha jogállamban élnének, miközben tudták: megtorlás követhet egy-egy jogi aktust. Ebben a környezetben mégis jogi személyként alakult meg a Fidesz 1988. március 30-án, a kollégium Ménesi úti épületének alagsorában. Szájer József szerint ez volt a rendszerváltoztatás történetének nóvuma, a jogi személyként való megalakulás más mozgalmakra is ösztönzőleg hatott. „Megalakítottuk a saját önkormányzatunkat” – mondta a  képviselő, aki beszélt a Fideszt később versenyelőnybe juttató helyzetről, amelyben megtanulták egy szervezet kereteit, vitáztak, érveltek, érvényesítették véleményüket és minősítették tanáraikat. A Fidesz országos társadalmi szervezetté vált, riválisa lett a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, vagyis a KISZ-nek. Szájer József elmondása szerint őket tartották a legradikálisabbnak, akik követelték a többpártrendszert és a szovjet csapatok kivonását.

A rendszerváltoztatás nem mehetett volna végbe a korszak nagyjai: Gorbacsov, Reagan, vagy Margaret Thatcher nélkül, de Szájer József szerint nem szabad kishitűnek lennünk. A szabadságért, az emberi jogokért kiálló magyarok ugyanis szintén kellettek ahhoz, hogy végbe menjen a rendszerváltoztatás. A politikus szerint ez az üzenet a mai fiataloknak is. A történelmet és a sorsunkat, saját cselekedeteinket mi alakítjuk, így megijedni sem szabad, inkább tenni, amit a szívünk diktál. „Ne legyenek kishitűek és igenis merjék vállalni, amit kiszab ránk a sors, a nemzetünk történelme, a hazánkért való felelősség, a családunkért, az őseinkért való tisztelet és a jövendő nemzedékek boldog életének a garantálása” – zárta előadását a fiatalokhoz fordulva Szájer József.

A Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadását az alábbi videóban tekinthetik meg itt.

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Halápi Katinka

Forrás: NKE