Alaptörvény

Tizenkét kérdés az új alkotmányról

Tizenkét kérdés az új alkotmányról

2011. 02. 13.

A kérdőíveket két héten belül kell visszaküldeni a kormány számára – hívta fel a figyelmet a fideszes politikus, kiemelve: a kormány saját apparátusán belül kívánja feldolgozni a válaszokat, így a kezdeményezés a postai költségeken kívül többe nem kerül az államnak.

 

A kérdések a következőek:

1. Az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e?
2. Korlátozza-e az új alkotmány az állam eladósodását?
3. Vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket az új alaptörvény, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség?
4. Járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után?
5. Engedje-e az új alkotmány a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem?
6. Az új alaptörvény vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után?
7. Az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét?
8. Az új alaptörvény védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét?
9. Az új alkotmány védje-e fokozottan a nemzeti vagyont?
10. Az új alaptörvény szerint kizárólag átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás?
11. A bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására?
12. Az új alaptörvény szankcionálja-e a parlamenti bizottságok előtt való meg nem jelenést?

 

Kiskorúak szavazati joga

A fideszes EP-képviselő hosszan beszélt arról a kérdésről, hogy a kiskorú gyermekek után a szülők rendelkezhessenek-e szavazati joggal. Mint mondta, vitát szeretnének indítani a témában, és néhány javaslatot is tesznek: járjon-e, és ha igen, minden gyermek után, vagy egy család csak egy plusz szavazatot kapjon a gyermekek számától függetlenül. Az extra szavazati jogról a nemzeti konzultációs testületben is vita alakult ki – tette hozzá. Szájer József hangsúlyozta, az állampolgárok közül a 18 év alattiak alkotják a legnagyobb olyan csoportot, amely ki van zárva a politikai képviseletből, ezért ha "pozitív döntés" születne, az "mindenképpen komoly következményekkel járna", a politikusoknak jobban oda kellene figyelniük erre a társadalmi rétegre.

Személyes meggyőződése szerint nagyon fontos lenne – akár elsőként, "úttörőként" a világon -, ha egy ilyen intézmény bekerülne az alkotmányos rendszerbe. Ezzel Magyarország irányt mutathatna a legutolsó nagy szavazatijog-kiterjesztés tekintetében – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a magyar jogrendszerben létezik megoldás arra, hogy ha kell, eldöntsék: kié lenne a szavazati jog akkor, ha például elválnak a szülők.

Szili Katalin beszédében azt hangsúlyozta, az alkotmányozás nem a napi politika ügye. A volt Házelnök reményét fejezte ki arról is, hogy a konzultáció elősegíti, hogy egyszer azt mondhassuk, hogy ez a mi alkotmányunk, az egész nemzeté.


Öttagú tanács

Szájer Józsefet Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultáció vezetésére. A testület tagja Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, Csák János, Magyarország londoni nagykövete, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Szili Katalin. A fideszes EP-képviselő korábban azt mondta, szeretné, ha a testület munkájában "kültagként" részt venne Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is.

Szili Katalin felkérését néhány nappal ezelőtt azzal magyarázta Szájer József, hogy a volt házelnök egy olyan környezeti, környezetvédelmi és szociális szempontot jelenít meg a testületben, amely "minden magyar állampolgár számára fontos". Szili Katalin "szövetségesünk" abban, hogy új alaptörvényre van szükség – fűzte hozzá akkor.

(fidesz.hu, MTI)