Hírek

Úgy éreztem, eljött az ideje

Úgy éreztem, eljött az ideje

2008. 08. 27.

,,S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, mely lelked és a lelkedben elrejtett isteni tartalom megismerése felé vezet… Tovább kell menned, hiszen dolgod van… Nem tudhatod, meddig élsz, s lesz-e egyáltalán időd eljutni utad végcéljához… Ezért menj minden nap tovább, sebes lábakkal és szegényen is. Mert vándor vagy''. (Márai Sándor)

 

Mindig vonzottak a kihívások, a szabadság élménye. 2008 nyarán ezért vágtam neki az El Camino rögös ösvényeinek. Mi motivált? Milyen kíváncsiság vezényelt? Úgy éreztem eljött az ideje, hogy én is útnak induljak. Talán én is kerestem az utak értelmét, hogy azok – ahogyan Márai is mondja – elvezessenek valahová. Hiszen mindegyiknek van célja, közös célja. Hiszek abban, hogy saját utunkat járva is, a közös célokért kell menjünk, akár rögös az út, akár sima; akár lejtővel találjuk magunkat szemben, akár emelkedővel. Az utak gyakran félrevezetőek, gyakran nincsenek kitáblázva.

 

 

Több száz éve már számtalan zarándok tette magát próbára az El Camino észak-spanyol ösvényein, ahogyan most én is. Ki gyalogosan, ki – a modernkor vívmányainak köszönhetően – biciklivel. A mindennapok útjaitól eltérően, ez az út nem válogat. Ugyanolyan joga van rajta lépdelvén a szegénynek, mint a gazdagnak; a férfinak, mint a nőnek; az európainak, mint a nem európainak.

Megkülönböztetés nélkül közel ezer éve haladnak a göröngyös csapásain keresztül a különböző zarándokok, és ez hozzájárult ahhoz, hogy a századok során fontos nyomokat hagyjanak az európai kulturális örökségben, a zenében és a társadalmi életben. Így méltán érdemelte ki az Európa első kulturális útvonala címet.

Meggyőződésem, hogy az a történelmi, irodalmi, zenei és művészeti örökség, amely a zarándoklatok során fejlődött ki valóban méltó európai elismerésére, hiszen a hagyomány mára már egész Európában: Franciaországon, Németországon és Svájcon túl Spanyolországban Nagy-Britanniában, Olaszországban és Ausztriában is megvetette a lábát. Egyre több magyar is útra kel.

 

 

Nemcsak magánemberként, hanem európai parlamenti képviselőként is fontosnak tartom és kiállok a közös európai kezdeményezések és hagyományok mellett.

Az európai értékrend és értékek megőrzését és ápolását mindig különleges feladatomnak éreztem. Emellett persze sosem szabad elfelejtenünk, hogy európaiságunkon túl elsősorban magyarok vagyunk. Kultúránk és nemzeti identitásunk egyedülálló és nélkülözhetetlen szelete és része Európának. Ennek védelme pedig mindegyikőnk közös és elsődleges feladata és kötelessége kell legyen.